Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
A - Abay Neubauer Gyula - Ábel Jakab - Ábel Olga - Abody Béla
Abay Neubauer 2 lyóirat szerk.-je. Publikált az Ungarn-Jahrbuchban, a Müncheni Magy. Intézet német nyelvű évkönyvében. A nyugati m. sajtótermékek gyűjtésével és bibliográfiai feldolgozásával foglalkozott. - F. m. A magyar nyelvű emigráns sajtó bibliográfiája, Német Szövetségi Köztársaság, 1945-1962 (München, 1963); Bibliographie der ungarischen Exilpresse (München, 1977). Abay Neubauer Gyula (Bp., 1891. aug. I5.-Bp., 1978. aug. 29.): közgazdász, az MTA tagja (1. 1939). Isk.-itanulmányaitBp.en és Iglón végezte. 1913-ban szerzett jogi diplomát a bp.-i tudományegy. jogi karán. 1909-től a Dohányjövedéki Központ Igazgatóságánál dolgozott gyakornokként, később gazdasági előadóként, egy.-i tanári kinevezéséig. 1914-ben bevonult katonának. Az I. világháborúban történt sebesülése miatt 1915-ben leszerelték. 1918-ban jelent meg első tudományos dolgozata a breslaui Nord und Süd c. folyóiratban. Ez a jövő államáról szóló államtudományi értekezésének kivonata volt. 1918. nov.-ben a Közgazdasági Szemle jelentette meg a pénz válságáról szóló tanulmányát. 1927-ben a határhaszonelmélet bírálatáról írott könyve alapján a pécsi Erzsébet Tudományegy. jogi kara 1928-ban egy.-i magántanárrá habilitálta. 1930-3 i-ben külföldi folyóiratok részletekben közölték e munkáját. 1929-30-ban állami ösztöndíjasként egy évig Berlinben, 1930-3i-ben egy évig Londonban tanult közgazdaságtant. 1933-ban az angol Royal Economic Society, később az amerikai Econometric Society, valamint a párizsi Institut International de Sociologie választotta tagjává. 1938-ban a pécsi egy. jogi karának ny. rk. tanára, 1944-ben az egy. közgazdasági és statisztikai tanszékének ny.r. tanárává nevezték ki. 1946-47-ben aj ogi kar dékánja, 1947-48-ban prodékánja volt. 1948-ban az egy.-ről kényszernyugdíjazták, 1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette. 1952-ben megvonták nyugdíját. 1952-53-ban a komlói Szénbányászati Trösztnél statisztikusként, 1955-56-ban a pécsi Vízügyi Igazgatóságnál könyvelőként dolgozott. 1956-os tevékenységéért 1957-ben koncepciós perben 6 évi börtönbüntetésre ítélték. 1957.máj.-tói 1959. ápr.-ig büntetését töltötte, ekkor amnesztiával szabadult. 195 8-ban az MTA kizárta tagjai sorából. 1989-ben az MTA rehabilitálta, helyreállította akadémiai lev. tagságát. A pécsijanus Pannonius Tudományegy. Állam- és Jogtudományi Kara 1991. nov.-ben születésének 100. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett tiszteletére. Kiadás alatt áll 1958-ban, a börtönben írt Oeconomia Aeterna c. munkája. -F. m. A határhaszonelmélet bírálata (Pécs, 1927); A magyar társadalom osztálytagozódása (Bp., 1941); Nemzetiségi elv és magyarság (Pécs, 1943); A világgazdaság újjáépítése a háború után (Bp., 1943); A világgazdaság válaszúton (Bp., 1943); Bevezetés a statisztika tudományába (Pécs, 1945). - írod. Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből (szerk. Csizmadia Andor, Pécs, 1980). Ábel Jakab (Bp., 1925. júl. 5.-Csepel, 1946. aug. 13.): kenuzó. 1939-től 1946-ig a csepeli Weisz Manfréd Torna Klub, ill. a Csepeli Munkás Torna Egylet kenusa. 1942-ben, 1943-ban, 1944-ben, 1945-ben kenu egyes 1000 m-en, 1943-ban kenu egyes 10000 m-en m. bajnok. 1944-ben kenu kettes 10000 m-en, 1946-ban kenu tízes 10000 m-en m. bajnok. Az első m. bajnok kenus. A Csepeli Weisz Manfréd Gyár esztergályosa volt, vízi baleset áldozata lett. Ábel Olga (Gyulakuta, 1905.jan. 13.-Bp., 1987. dec. 10.): újságíró, író, műfordító, Benamy Sándor író felesége. Tanulmányait Marosvásárhelyen és a kolozsvári Marianum felső tagozatán végezte. 1923-29-ben a kolozsvári Keleti Újságnál, 1930-1934-ben a kolozsvári Új Kelet c. napilapnál szerkesztőségi gyorsírónő. 1934-ben Bp.-re költözött. 1934-1944 között a bp.-i Mai Nap c. napilapnál szerkesztőségi gyorsíró, de egyidejűleg mint újságíró a Nagyváradi Napló, a szabadkai Bácsmegyei Napló és az ungvári Kárpáti Magyar Újság tudósítója volt. 1945-47-ben a nagyváradi Új Élet c. napilap, 1948—50-ben a bp.-i Szövetkezet c. hetilap riportere, 1950—1960 között a Népszava belső munkatársa (riporter). — F. m. A modern irodalmi műveltség kézikönyve (szerk., Benamy Sándorral, Bp., 1941); Keserű kenyér (riportok, Bp., 1953); Egy kísértettérkép nyomán (Bp., 1963); Egy újságírónő' magánjegyzetei (Bp., 1986); Tanulságos utak 3 kontinensen (Bp., 1988). Abody Béla (Bp., 1931. jún. 14.-Bp., 1990. aug. 17.): író, kritikus, műfordító, József Attila-díjas (1973). Tanulmányait a bp.-i tudományegy. bölcsészeti karán végezte (1949-1953). 1948-tól jelentek meg szépirodalmi kritikái, zenekritikái, írásai. 1951—52-ben az írószövetség Fiatal írók Munkaközösségének főtitkára volt. 195 5-57-ben a Magvető Könyvkiadónál irodalmi vezetőként működött. Válogatta és sajtó alá rendezte Kárpáti Aurél színibírálatait. Több kötetben jelentek meg válogatásában Karinthy Frigyes írásai. 1960—1963 között általános isk.-ban tanított, majd az Elet és Irodalom munkatársa lett. Nyomozás c. drámáját az egri Gárdonyi Géza színház mutatta be (1962. ápr. 27.) a Családi köre.