Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
B - Bakos Géza - Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet - Bakos Jenő - Bakos Lajos - Baksa Soós László - Bakucz József
33 Bakucz (1950-55), két óvoda (1951-52); Miskolc: Malinovszky úti középmagas lakóépület (1958-59); Bp.: az Athenaeum Nyomda új üzemi épülete (Karsay Tiborral, 1957-62), József Attila-lakótelep - középmagas pontházak (1958-61), középmagas tömbházak (Cserba Dezsővel, 1961-62), Újpalota-középmagas paneles lakóépület-típus (Szemerédy Magdával, 1966-71). Bakos Géza (Szeged, 1911. febr. 26.-Bp., 1988. okt. 31.): zeneszerző. Zenei tanulmányait a Szegedi Áll. Zeneisk.-ban végezte. 1934-ben jogtudományi doktorátust szerzett a szegedi tudományegy.-en. 1932-től 1950-ig a Szeged Városi Tanács kultúrtanácsosa. 1951-től Bp.-en élt. - F. m. Napsugár (balett, 1932); Huszárparádé (3 felv. operett, Nádasy László szövege, Szeged, 1938); Majd az utánpótlás (zenés vígjáték, Ságodi József-Fülöp Kálmán szövege, 1962). Irt táncdalokat és sanzonokat is. Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet (Bp., 1930.aug. 10.-Bp., 1958. nov. 28.):gépmunkás. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Bakos Jenő (Pécs, 1929. máj. 5.-Bp., 1959. febr. 5.): atléta. 1946-tól 1950-ig a Vasas, 1950-től 1954-ig a Bp.-i Honvéd, 1955-56-ban a Bp.-i Vörös Lobogó atlétája, középtávfutó. 1952-ben a helsinki olimpia résztvevője. 1949-től 1953-ig 800 m-ennégyszeres m. bajnok. 1948-ban és 1949-ben a 4 X 800 m-es és a 4 X1500 m-es váltó, 1949-ben a kis mezei futó és az 5000 m-es futó bajnokcsapat tagja. 1952-től 1954-ig 800 m-en háromszoros orsz. csúcstartó, legjobb eredménye 1954-ben 1 p 49,9 mp, ezzel ő az első 1 p 50 mp-en belüli m. 800-as középtávfutó. 1949-től 1954-ig kilencszeres m. válogatott. Bakos Lajos (Kisbér, 1905. dec. 27.-Balatonfüred, 1979. ápr. 26.): ref. püspök, teológiatanár. A gimn.-ot és a teológiát Pápán végezte. 1930-32-ben a Stipendium Bernardinum segítségével Utrechtben tanult, közben az 1931 nyári szemesztert Halléban töltötte. 1932 nyarától balatonarácsi, 1964-től haláláig veszprémi lelkipásztor. 1943-ban a debreceni egy. Hittudományi Karán a rendszeres teológiából doktori fokozatot szerzett. 1949-51-ben a pápai ak.-n a rendszeres teológia tanszék h. tanára. A dunántúli egyházker.-nek 1947-tőljegyzője, egyházm.-jénekfőjegyzője, tanácsbírája, majdesperese. 1963-ban egyházker.-i főjegyző, 1964-ben püspök. Jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki. Cikkei, tanulmányai jelentek meg egyházi lapokban. — F.m. „Jer, lássuk az Úr keresztjét" (Imádságok, elmélkedések, Fejes Sándorral, Balatonfüred, 1935); A Szentírás ihletettsége (Pápa, 1943); Református konfirmációi könyv (főszerk., Bp., 1967); Hitünk igazságai (Veszprém, 1972); Hiszem és vallom (Bp., 1973); Ünnepnapok- vasárnapok (Bp., 1976). Kéziratban maradt: „Küldetés - szolgálat" (1975); „Ahogy a Lélek adta. .. "(1978). -írod. B. L. élete (Piispökszentelés és beiktatás a Dunántúlon, Ref. Egyház, 1964); Dunántúl búcsúja B. L. püspöktől (Ref. Egyház, 1979); Búcsúzás dr. B. L. Püspöktől (Reformátusok Lapja, 1979); Dr. B. L. 1905-1979 (Reformátusok Lapja, 1979); Fejes Sándor: Dr. B. L. 1905-1979 (Képes Kálvin Kalendárium az 1980. évre, Bp., 1979)Baksa Soós László (Bp., 1910. ápr. 28.-Bp., 1985. okt. ío.):színész, rendező. Pályáját Bárdos Artúr Művész Színházában kezdte, majd 1937-1945 között a Nemzeti Színház tagja volt, epizódszerepeket játszott. A II. világháború után néhány évig kultúrpolitikai területen dolgozott. 1951-től 1953-igaz Állami Faluszínház főrendezője volt. Rendezésében került színre Moliére Tartuffe-je, Urbán Ernő Tűzkeresztség c. darabja. 1953-tól a Magy. Rádió rendezője volt, itt valósította meg legsikeresebb rendezéseit: Gorkij: Aki az életet keresi, Visnyevszkij: Az első' lovashadsereg, Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn, Shakespeare: Szentivánéji álom, Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (rádióváltozat). F. sz. Leuthold (Schiller: Teli Vilmos), Michelangelo (M adách Imre: Az ember tragédiáj a), Czeglédi (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros), Gáspár (Rákosi Viktor: Elnémult harangok). Bakucz József (Debrecen, 1929. jan. 2.-Boston, 1990. okt. 13.): költő, műfordító. 1953-ban szerzett m.-francia szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegy.en (ELTE). Pályáját műfordítóként kezdte, első fordításai 1955-ben jelentek meg. 1957-ben elhagyta Magyarországot. 1963-ig az USA-ban, New York-ban és Bostonban élt. Ezután két évet Párizsban töltött, majd ismét visszatért az Egyesült Államokba, ahol épületgépészeti tervezőként dolgozott New York-ban. Versei az Új Látóhatár és a Magyar Műhely c. lapban jelentek meg. 1981-től társszerkesztője volt az Arkánum c. irodalmi folyóiratnak. Angol, német és orosz költők verseit tolmácsolta. 1972-ben Kassák-díjjal tüntették ki. - F. m. Napfogyatkozás (versek, Párizs, 1968); Kövesedőég (versek, Párizs, 1973). -írod. Határ Győző: Napfogyatkozás (Irodalmi Újság, 1969. 15. sz.); Béládi Miklós: B. J.