Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
S - Sassy-Dobray Gábor - Sasvári György - Sauvageot, Aurélien - Schall József
78i Schall Sassy-Dobray Gábor (Debrecen, 1916. júl. 10.-Bp., 1982. febr. 3.): orvos, tüdőgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (...). Egy.-i tanulmányait a debreceni tudományegy. orvosi karán végezte; intézeti gyakornok volt. 1937-ben részt vett a Márciusi Front mozgalmában. Orvosi diplomáját 1941-ben szerezte meg. 1941-44-ben a debreceni Belklinikán működött, utána 1950-ig a gyulai József Attila Szanatóriumban dolgozott. Ekkor áthelyezték a bp.-i János Kórházba, itt alorvos, majd adjunktus volt. 1959-ben nevezték ki az I. sz. Tüdőosztály főorvosává. 1963-tól az általa szervezett Broncho-cytológiai Laboratóriumot is vezette. 1967-ben a Semmelweis Orvostudományi Egy. (SOTE) c. egy.-i docense, 1979-ben c. egy.-i tanára. 56, jórészt önálló közleménye, könyvfejezetejelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Számos előadást tartott. Bronchocytológiai képzésben és továbbképzésben részesített hazai és külföldi orvosokat, asszisztenseket. A tüdőrák cytológiai vizsgálataiért, kutató munkásságáért több ízben részesült az MTA és ETT kitüntetésében. 1950 óta a Tüdőgyógyász Társ. vezetőségi, ill. elnökségi tagja. A Magy. Onkológusok Társ. Cytodiagnosztikai Szekció főtitkára, a Nemzetközi Cytológiai Akad. tagja, az Európai CytológiaiTárs. Szövetségének elnöke volt. Ő rendezte a 2. Európai Cytológiai Kongresszust. -írod. Nyiredy Géza: S. G. 1916-1982 (Pneumonologia Hungarica, 1982. 35. sz.); Nekr. (Magy. Nemzet, 1982. febr. 17.). Sasvári György (Bp., 1934. ápr. 17.-Székesfehérvár, 1987. márc. 1.): újságíró, szerkesztő. A bp.-i tudományegy.-en szerzett tanári diplomát. A Sztálinvárosi Hírlap, majd 198 l-ig a Dunaújvárosé, napilap főszerkesztőh.-e., 1981-től 1985-ig az MTI (Magy. Távirati Iroda) Fejér m.-i Szerkesztőségének vezetője volt. - írod. Nekrológ (Népszabadság, 1987. márc. 2.). Sauvageot, Aurélien (Konstantinápoly, 1897. ápr. 13.—Aix en Provence, Franciao., 1988. dec. 5.): nyelvész, irodalom- és művelődéstörténész, az MTA tiszteleti tagja (1979). Az Ecole Normálé Supérieure-ben germanisztika szakon szerzett tanári diplomát, maj d a finnugor nyelveket tanulmányozta. 1923-ban az Eötvös-kollégium francia lektoraként jött Mo.-ra. Itt oktatási tevékenysége mellett finnugor tárgyú disszertációján dolgozott. Disszertációját az urál-altáji nyelvek szókincsének tagolásáról Párizsban védte meg 1929-ben. Megtanul magyarul, baráti köréhez tartozott Kodály Zoltántól Gombocz Zoltánig és a Ny ugat íróiig Mo. szellemi elitje. Szerk.-ben készült el ésjelent meg a francia-m., m.-francia nagyszótár (1932). 1931-ben visszatért Franciao.-ba, a párizsi Ecole Nationale des Langues Orientales finnugor tanszékének tanára lett. Nevéhez fűződik Franciao.-ban a finnugrisztika tudományának megalapozása és a hungarológia művelése. Megindította az Etudes Finno-Ougriennes c. nemzetközi finnugrisztikai évkönyvet 1970-ben, melyben számos dolgozata jelent meg. A francia nyelvtudományi társaság folyóiratában, a Bulletin de la Société de Linguistique de Parisban 1988-ig a m. és a finn nyelvtudomány eredményeiről számolt be. Mo.-otérintő memoáija (Souvenirs de ma vie hotigroise) magyarul is megjelent. 1964-ben az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) ünnepi közgyűlésen díszdoktorrá avatta. -F.m. Francia-magyar és magyar-francia nagy kéziszótár 1-2 (Balassajózsef és Benedek Marcell közreműködésével, Bp., 1932, 1937, 1942, 1943); Découverte de la Hongrie (Paris, 1937); Esquisse de la langue hongroise (Paris, 1961); Premier livredehongrois (Paris, 1965); L'édification de langue hongroise (Paris, 1971); Souvenirs de ma vie hongroise. Magyar fordítása: Magyarországi életutam (ford. Várady—Brenner Mária, Bajomi Lázár Endre előszavával, Bp., 1988). - írod. Kelemen Jolán: Hommage á Aurélien Sauvageot (Bp., l973)', Örvös Lajos: Sauvageot professzornál (Új írás, 1983. 1. sz.); Sőtér István: Aurélien Sauvageot emlékei (Forrás, 1987. 4. sz/); Szávai János: Sauvageot a magasban (Elet és írod., 1989. 13. sz.); Dobossy László: Emlék Sauvageot-ról (Nagyvilág, 1989. 5. sz.); Szathmári István: Aurélien Sauvageot-ra emlékezünk (Magy. Nyelv, 1989. 4. sz.); Hermán József: Aurélien Sauvageot (Magy. Tudomány, 1989. 7-8. sz.). Schall József (Bp., 1913. ápr. 15.-Bp., 1989. máj. 6.): építészmérnök, Ybl-díjas (J 957)- Középisk.-itBp.-en végezte, majdkatonai szolgálat után 193 3-tól a bp.-i József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy. Építészmérnöki Karának hallgatója. 1933-ban első éves hallgatóként „Nagy Virgiljutalomdíj "-ban részesült, 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban elnyerte a „Wellisch pályázat" I. díját. Tanulmányai mellett már 1935-ben és 1936-ban Wálder Gyula irodáján dolgozott, 193 6—3 7-ben már tanársegéd a városépítéstani tanszéken. 1937-ben kapott diplomát, ezt követően Wálder Gyula, Rimanóczy Gyula, majd Ohrist Vilmos mérnök irodájában dolgozott. í943~44-ben mint behívott mérnökfőhadnagy katonai létesítményeket tervezett. 1946-ban kapott megbízást a fővárostól a magdolnavárosi lakások terveinek elkészíté-