Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1980)
T
Topeka 652 Tornakápolna Topeka ’Kansas állam (USA) fővárosa’ [1882: MagyLex. 10: 80 Kansas a.]. Az ang. Topeka átvétele. Ez indián (sziu vagy Omaha) eredetű, s tkp. értelme ’jó burgonyatermő hely’. (EncBrit. 22: 298; AmPIN. 489; Losique: DÉNPP. 216.) To plica 1. Maroshévíz Toponár ’1970-ben Kaposvárhoz csatolt település’ [1703: MVV. Somogy vm. 167]. Szerb-horvát eredetű; vő. szb.-hv. Tupanar ’magaslat Szerbiában a Timok mellékén’ (HASz. 18: 920), Tupanari [többes sz.] ’falu Boszniában’ (uo.). Tor 1. Kramatorszk Torbágy 1. Biatorbágy Torda ’romániai város Erdélyben az Aranyos mellett; Turda’ [1075/-)-1124/ -(-1217: turda: MonStrig. 1: 59]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1219: Torda szn. (ÁŰO. 6: 401); 1227/1395: Turda szn. (AÜO. 6: 445). Az alapjául szolgáló szn. a török Turdi (tkp. ’megállt, megmaradt’) szn.-vei hozható kapcsolatba. A rom. Turda hn. a magyarból való. (Moór: ZONF. 6: 112; Virágh: MHnEr. 86; P.D.: MNy. 29: 256; Gáldi: AECO. 8: 429; Kniezsa: ErdVízn. 24, MagyRom. 1: 284; Baán: ŐsiSzn. 89; Constantinescu: ContrOn. 121; Suciu: DictlstTrans. 2: 207.) — Vö. Bihartorda, Ivándárda, Tárd, Tardosbánya, Tiszatardos, Tordas. Tordai-hasadék ’sziklaszoros Erdélyben; cheile Turzii’ [1291: Thordahasadekja: Fejér: CD. 6/1: 107]. A sziklaszorost a legközelebbi jelentős helységről, Tordáról nevezték el. Az elsődleges Torda hasadékja névalakot a 18. sz. végén kezdte kiszorítani a ma szokásos Tordai-hasadék. A rom. cheile Turzii magyar mintát tükröz. (Szabó T.A.: VálTan. 1: 147.) Tordas ’helység Fejér megyében’ [1235: Turdas: Károly: Fejér vm. 5: 402; 1270: Thordos: ÁÚO. 11: 600]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn.-hez 1. Tardosbánya szócikkét. (Csánki 3: 354; Pais: MNy. 25: 124; Virágh: MHnEr. 86; Kniezsa: MagyRom. 1: 179, 214; Baán: ŐsiSzn. 89; Melich: NytudÉrt. 11. sz. 48; Keszler: NytudÉrt. 63. sz. 44.) — Vö. Tardosbánya, Torda. Torino ’város Észak-Olaszországban’ [1884: MagyLex. 15: 439 Turin a., de 1. 1709— 12: Turin: Cserei: Hist. 392 is]. Az ol. Torino, ill. ném. Turin átvétele. Végső forrása a lat. Augusta Taurinorum (tkp. ’a taurinusoknak császári városa’). A taurinusok valószínőleg a kelta tauriscusokhoz tartoztak. Ez utóbbiak nevében egy ’hegy’' jelentésű köznevet keresnek. — A m. R. Turiniai gr. [1575: Helt: Krón. 132] lat. -ia ország- és tartománynévképzőt tartalmaz. L. még h. lat. 1150 k./13—14. sz.: Taurinam civitatem (An. 56.) is. (Egli2 63 Augusta a.; Höring: GNP. 129; DizEncIt. 12: 261, 3 Taurini és Taurisci a. is; Nikonov: KrTopSl. 429 Турйн a.) Torjavására 1. Kézdivásárhely Tormafölde ’helység Zala megyében’ [1403: Csánki 3: 117]. A m. Torma [1334: Turma: AnjouOkm. 3: 106] szn.-nek és a birtokos személyraggal ellátott föld-nek az összetétele. A Torma szn. a torma növénynévből alakult. (Kálmán: NV.2 164; TESz. 3: 945 torma a.) — Vö. Bocfölde. Tormás ’helység Baranya megyében’ [1554: MNyTK. 103. sz. 41]. A m. torma növénynévnek a származéka, esetleg szn.-i áttétellel; vö. 1478: Blasius Thormas szn. (OklSz.). (Melich: NytudÉrt. 11. sz. 46; Györffy: ArcÉrt. 97: 197, 203, 240; Heckenast: FejSzolg. 46; TESz. 3: 945 torma a.) — Vö. Kistormás. Torn 1. Tornyiszentmiklós Torna ’patak a Bakonyalján’ [1239: Turnua: Melich: HonfMg. 107, de 1. 1075/ +1124/+1217: abbatisse de tomowa (= a Torna mellett fekvő somlyóvásárhelyi apácakolostor fejedelemasszonyáé): MonStrig. 1: 55 is]. Egy szláv *Tbrnava víznév átvétele. Ennek töve a szláv *tbrnb ’tüske, tövis, kökény’. L. a következő szláv nyelvi folyóneveket: szb.-hv. Trnava; szín. Tmava; szik. Trnava; ukr. Tepnáea; stb. Az így hívott folyóknak a partján a névadás idején sok lehetett a tüskés cserje, kökénybokor. (Melich: HonfMg. 107; Kniezsa: Szt- István-Eml. 2: 468; Stanislav: SlovJuh. 2: 537; Bezlaj 2: 274; Smilauer: PfSlTop. 186.) — Vö. Tárná, Torna vármegye. Tornabarakony ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’ [1907: Hnt. 1059, de 1. 1428: Barakon: Csánki 1: 237 is], A Barakony hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1222/1550: Borokun szn. (VárReg. 229.). A Torna- előtag az egykori Torna vármegyéhez való tartozást jelöli. (Melich: Jegyzetek. Abaúj-Toma vm. a.; Virágh: MHnEr. 13; Kniezsa: MagyRom. 1: 187, 197; Stanislav: SlovJuh. 2: 30, 75; Varsik: OsKosKotl. 2: 374.) Tornakápolna ’helység Borsod-Abaúj- Zemplén megyében’ [1907: Hnt. 1060, de 1.