Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1980)

T

Tolnai-Hegyhát 65J Topctder TihAl. 58; Walde—Hofmann: LatEtWb.3 2: 656; Kálmán: NV.3 149; SzabSzatm. 77.) — Vö. Baranya megye, Vértestolna. Tolnai-Hegyhát ’dunántúli dombvi­dék’ [1971: MoFnT. 1: 42, de 1. 1934: Hegy­hát: Á.T.I. Kisatlasz 4. az. térkép is]. A Ka­pos és a Sió völgye között, Tolna megye terü­letén hosszan elnyúló, lapos tetejű dombvi­dékre utal. (ÜjMagyLex. 3: 238 Hegyhát a.; Gábriel: Elet és Tudomány 31: 743.) — Vö. Csonkahegyhát, Vasi-Hegyhát. Tolnanémedi ’helység Tolna megyében’ [1907: Hnt. 1056, del. 1411: Nempti: Csánki 3: 443]. Magyarázatához 1. Németi szócikkét. A megyére utaló Tolna- előtag megkülön­böztető szerepű. — Vö. Alsónémedi, Németi. Tolosa 1. Toulouse Tom 1. Tomszk Tomajmonostora ’helység Szolnok me­gyében’ [ 1322/1409: Thomaymonostra: Bánffy- Okl. 1: 516, de 1. 1214/1550: Tomoi: VárReg. 326. is], A Tomaj nemzetség szálláshelyére, illetőleg az ettől a nemzetségtől egykor itt építtetett monostorra utal. A m. Tomaj nemzetségnév [1251: de genere Thomay: Sztp. KritJ. 1: 293] török eredetű; vö. kirg. Tomaj ~ Tumaj [tkp. talán ’hallgatag, mo­gorva’] nemzetségnév (Ungjb. 15: 554). (Karácsonyi: MNemz. 3/1: 104; Bátky: NéNy. 1: 41; Rásonyi: Ungjb. 15: 553; Galambos: MNyTK. 64 sz. 42; Hnt. 1973. 989; Kristó—Makk—Szegfű: AHistSzeg. 48: 44.) — Vö. Badacsonytomaj, Bátmor.ostcr, Cserszegtomaj, Lesencetomaj. Tombouctou ’város Nyugat-Afrikában’ [1817: Hübner: Lex. 5: 194, de 1. 1757: Tombut ’nyugat-afrikai ország’: Bertalanffi: Vil. 948 is]. Vö. fr. Tombouctou. Feltehető forrása a szongai tumbutu ’mélyedés’. A név arra a homokbuckák közötti mélyedésre utalhat, amelyben a város épült. (Egli2 923 Timbuctu a.; Staszewski: SlowGeogr.3 434 Timbuktu a.) Tömör ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’ [1222/1550: Tumur: VárReg. 231.]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1211: Tornor szn. (PRT. 10: 504). Az alapjául szolgáló szn. feltehetőleg a m. R. Tomás [1138/1329: Thumas: MNy. 32: 205; 1173-85: Thomas: PRT. 1: 605] ’Ta­más’ szn.-ből alakult rövidüléssel és -r név­szóképző hozzáadásával. (Erdélyi: NyK. 34: 413; Stanislav: SlovJuh. 2: 534; Melich: MNy. 53: 178.) Tompa ’helység Bács-Kiskun megyében’ [1808: Lipszky: Rep. 1: 686]. A szn.-ként is alkalmazott m. tompa mn.-ből keletke­zett; vö. 1211: Thompa szn. (PRT. 10: 512). A korábbam Szabadkához tartozó pusztát, 1922-ben alakították községgé. (OklSz. 998; Terestyéni: MNyTK. 59. sz. 14; Stanislav: SlovJuh. 2: 534; Kniezsa: SzlJsz. 528; Hnt. 1973. 989; TESz. 3: 937 tompa a.) Tompaháza 1. Tompaládony Tompaládony ’helység Vas megyében’ [1941: Hnt. 1973. 1004, de 1. 1773: Tompa­háza: LexLoc. 217, Pór Ladon: LexLoc. 216 és 1234: Ladun: ÁÚO. 6: 551 is]. 1941-ben Berektompaháza [1907: Hnt. 103, de 1. 1882: Berekalja-Tompaháza: Hnt. 69, 1851: Be­rekalja és Tompaháza: Fényes: MoGSz. 1: 119 és 1360: BerekaHálaávn: Csánki 3: 617 is] és Pórládony községeket Tompaládony néven egyesítették. Berektompaháza a koráb­bi Berekaljatompaháza megrövidítésével ke­letkezett. Ez két községnek, Berekaljá-ndk [1493: Csánki 3: 617] és Tompaházá-n&k az összeolvadásából jött létre. Berekalja a ko­rábbi Berekaljaládony (tkp. ’a berek alatti Ládony’) összetételből vált ki. Tompaháza a Tompa nevű család lakóhelyére, birtokára utalt. Az egykor parasztoktól, nem pedig nemesektől lakott PórlácUmy magyarázatá­hoz 1. Nemeeládony szócikkét. (Csánki 3: 617.) — Vö. Nemesiádony. Tomszk ’város Nyugat-Szibériában’ [1817: Hübner: Lex. 5: 194]. Az or. Томск átvétele. A Tom folyó partján 1604-ben ala­pított település eredeti neve TÓMCKUÜ ocm­­póe (’Tom-erőd’) volt; ebből alakult a ké­sőbbi Томск. Az or. Томь folyónév a két nyelvből való; vö. két to:m ’a Kety fo'yó’. (Egli* 900 Tagüsk a.; Vasmer: RussEtWb. 3: 119; Dulzon: GN. 59; Nikonov: KrTop- Sl. 421; Staszewski: SlowGeogr.3 436.) Tonkin ’Vietnam északi országrésze’ [1757: Tunqvin Orfzág: Bertalanffi: Vil. 898]. Vö. fr. Tonkin. Ez kínai eredetű, s tkp. jelentése ’keleti székváros’. — Az or­szágnév vietnami neve Bdc-bő (tkp. ’északi partvidék’). Magyar adataként 1. 1959: Bak­­bo (ÚjMagyLex. 1: 222). (Egli* 927 Tong a.; Sturmfels—Bischof3 248; Staszewski: Slow­Geogr.3 437; PNGSw. 359.) Topcider ’Belgrád délnyugati város­része’ [1893: Topsider: PallasLex. 3: 38 lap utáni térképen], A szb.-hv. Top fixier át­vétele. Ennek összetevő elemeihez 1. oszm. topfu ’tüzér; tüzérség’ és dere ’patak; völgy’. A hagyomány szerint a név onnan szárma­zik, hogy 1456-ban Belgrád — akkor Nán­dorfehérvár — ostrománál itt volt állás­ban a török tüzérség. (ÜjMagyLex. 6: 464; HASz. 18: 465; Skaljic: Turcizmi 619.)

Next