Klaniczay Tibor: A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Az Irodalomtörténeti Kongresszus vitái 1955. november 1-2-3. (Budapest, 1956)
A szocialista realizmus kibontakozáa a magyar irodalomban
és széles látókörűen teszi fel a kérdést, hogy mit jelent a szocialista realizmus módszeréért folyó harc a külföldi irodalmakban. Természetes, hogy mindenekelőtt a szocialista realizmus felbukkanásának feltételei jelentik a problémát. A második írókongresszus leleplezte az egyik vulgáris felfogást, amely szerint a szocialista realizmus elvei alkalmazhatatlanok a kapitalista országok haladó irodalmában. Ennek a nemrég még igen elterjedt nézetnek lényege szerint a szocialista realizmus fejlődése a kapitalista országok irodalmában megvalósíthatatlan mindaddig, amíg ott meg nem valósulnak a szocializmus anyagi bázisai és a szocialista társadalmi viszonyok. Külföldi írótársaim becsületére válik, hogy a szovjet és a haladó külföldi irodalom tapasztalataira támaszkodva megértették ennek az elméletnek teljes tarthatatlanságát. A társadalom átalakításáért a népek által vívott harc jelenlegi állásának, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésének körülményei között »a szocialista realizmus lehetőségei világlehetőségeket jelentenek«. E problémának nemcsak a kapitalista táborhoz tartozó' országok irodalomtörténete szempontjából, de a népi demokráciák irodalomtörténete szempontjából is megvan az időszerű jelentősége. Némelyikben a szocialista realizmus módszerei és elemei a haladó, forradalmi írók munkásságának területén már az új rend bevezetése előtt tapasztalhatók voltak, minthogy itt a marxizmus— leninizmus győzelmes, mindent átható befolyása, igazán forradalmi proletárpártok fennállása volt a meghatározó tényezős e pártok újtípusú művészeket neveltek, emeltek magasra. Úgy vélem, hogy ebből a szempontból különös jelentősége van József Attila költészetének. Az emigráns kommunista írók közül az előadásban említetteken kívül nagy figyelmet érdemel Zalka Máté, a magyar nép hőse is. A Doberdo c. regény hősének forradalmi útja példáid közel áll Barbusse-nek azokhoz a műveihez, amelyek az első világháborút ábrázolták. Külön ki kell emelnünk a szocialista realizmus módszere és a kritikai realizmus módszere kölcsönös viszonyának esztétika-389