Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
B
biodiverzitás-adatbankok 140 biodiverzitás-adatbankok: a biodiverzitással és annak kutatásával, fenntartásával kapcsolatos, különböző jellegű adatbázisok. A hosszú évtizedek alatt felgyülemlett megfigyelések, kutatások lehetővé teszik ~ létrehozását, a biodiverzitás monitorozása, jelenlegi szintjének fenntartása, megőrzése pedig szükségessé is teszik ezek kifejlesztését. A - sokfélék lehetnek, vonatkozhatnak a biodiverzitás elterjedésére V. akár ökoszisztémák folyamataira V. azok stabilitására, -*rezilienciájára stb.; tartalmazhatnak pótlólagos információkat (pl. kutatóintézetekre V. kutatási kapacitásra, tv.-i szabályozásra, gyűjteményekre stb. vonatkozóan). Típusukat tekintve az adatok lehetnek nemnumerikusak (pl. egy táj erdőtípusainak v. talajtípusainak megjelölése), szövegesek, ill. leíró jellegűek (védett ter.-ek leírása, a veszélyeztetettség minőségére vonatkozó megjegyzések); numerikusak (pl. olyanok, amelyek direkt módon átvehetők a kutatási eredményekből, pl.: famagasság, populációméret, mortalitási, natalitási adatok); a térbeliségre, a földrajzi lokalizációra (ilyenek pl. a biotikai adatok) vonatkozóak; távérzékelésből származó adatok. ~ létrehozásakor célszerű nemzetközi prioritások (pl. UNEP, 1993) figyelembevétele. Ált. olyan adatok gyűjtése ajánlott, amelyek több célra is használhatóak, amelyek kiindulási alapul szolgálnak monitorozó tevékenységhez, amelyek fontosabb genetikai forrásokra, gyógyhatású fajokra, domesztikált fajok őseire, ritka, kipusztuló fajokra, indikátorokra vonatkoznak, ill. olyanokra, amelyek konzervációs programok részei, veszélyeztetettek, avagy éppen idegen eredetűek, és a természetes biodiverzitást veszélyeztetik. Az Európai Unió országai -^CORINE Biotopes Projektje keretében készült adatbázisnak Mo. is részese. A CORINE Biotopes adatbázisból továbbfejlődött egységes európai NATURA 2000 tvl.-i adatbázis kidolgozás alatt áll. Hazánkban újabban a Duna-Tisza köze élőhely-térképezése során keletkezett a táj szempontjából aktuális és reprezentatív térinformatikai adatbázis, amely részletesen bemutatja a még megmaradt természetközeli élőhelyek táji mintázatát, és az utóbbi évtizedekben tapasztalt élőhely-átalakítások megdöbbentő mértékét, biodiverzitás dinamikája: biodiverzitás biodiverzitás földrajzi mintázata: a biológiai sokféleség eloszlása a földrajzi térben. Szárazföldeken a csökkenő földrajzi szélességgel ált. nő a biodiverzitás, mivel pl. a trópusokon egységnyi ter.-en több faj (v. magasabb rendszertani egység) található, mint magasabb szélességeken. Ez igaz virágos növényekre (és közöttük is különböző életformacsoportokra, pl. fákra), emlősökre, hüllőkre, kétéltűekre. Mégis vannak kivételek. Természetesen nem önmagában a földrajzi szélesség, hanem olyan faktorok lehetnek a felelősek a jelenségért, mint a hőmérséklet, a csapadék mennyisége, ill. annak szezonális variabilitása. A predikciót az nehezíti meg, hogy a biodiverzitás elterjedési mintázatát a lokális ökológiai folyamatok mellett a hosszú időtartamú evolúció is nagymértékben befolyásolja, biodiverzitás-egyezmény, Egyezmény a biológiai sokféleségről, Convention on Biological Diversity, CBD <ang.>: az egyezményt elfogadó részes feleket (ratifikáló államokat és államközi szervezeteket, mint pl. az EU) kötelezi a következő 3 fő cél megvalósítására: élőviláguk (mikroorganizmusok, gombák, növények, állatok) veszélyeztetett elemeinek megőrzése, az egész élővilág fenntartható hasznosítása, az ebből származó hasznok igazságos elosztása. Rögzíti, hogy az államok szuverén joga az élőviláguk feletti rendelkezés, de felelősséggel tartoznak a határaikon túl abban okozott károkért. A megvalósításra stratégiát és cselekvési tervet kell kidolgozniuk, monitorozniuk kell az élővilágot és az azt befolyásoló hatásokat, jelentésekben kell beszámolniuk a végrehajtásról. A fejlett országoknak támogatniuk kell a fejletlenebbeket a célok megvalósításában, beleértve megfelelő technológiák átadását és biológiai erőforrásaik felhasználása során a profit megosztását is. Egyes célok érdekében a - keretében további részletes szabályozásokat (jegyzőkönyveket) fogadnak el a részes felek. így került sor a biológiai biztonságról szóló jegyzőkönyv kidolgozására 2000-ben. A ~t az 1992. évi Föld Csúcson fogadták el, 2001-ig már 180 részes fél ratifikálta, ezzel a világ legnagyobb kv.-i egyezményévé vált. Az USA nem ratifikálta (2001-ig), megfigyelőként viszont részt vesz a ~ tevékenységében, és jelentős összegekkel támogatja azt. A - életbelépésének napját az ENSZ -»Nemzetközi Biodiverzitás Nappá nyilvánította. A ~t Mo. 1993-ban ratifikálta, és az 1995. évi LXXXI. tv.-nyel tette közzé, biodiverzitás-felmérés: adott ter.-en előforduló fajok listájának összeállítása, esetleg valamilyen abundanciamérőszámmal együtt. A felmérés célja lehet a tér. minél teljesebb fajlistájának összeállítása, elsősorban a fajgazdag gerinctelen taxonoknál, ill. jobban ismert taxonok (pl. fák, lepkék, madarak) esetében az abundancia felmérésére is sor kerülhet. A - történhet a szakértők egyéni gyűjtése, azaz előre meg nem tervezett mintavételezése révén. E módszer a fajszámot maximalizálja, viszont sérti az ismételhetőséget, így összehasonlításokra kevéssé alkalmas. A - előre megtervezett mintavételi protokoll szerint is történhet, ami ált. kisebb fajszámot, de összehasonlítható és kvantitatív eredményeket jelent. biodiverzitási forró pontok, biodiversity hotspots: korábban olyan geográfiai helyeket jelentettek, ahol nagyszámú endemikus faj (-*bennszülött faj) fordul elő kis ter.-en, és ezért tvl.-i szempontból prioritást élveztek (N. Myers, 1979). Mára jelentése kissé változott, és elsősorban olyan régiókat jelölnek vele, ahol igen nagy a fajgazdagság („megadiverzitás” ter.ek, országok). Ugyanakkor kiegészítik azzal, hogy az endemizmusok, a ritka v. veszélyeztetett fajok száma és a veszélyeztetettség mértéke is jelentős. Ilyen régiók, ill. országok pl. Brazília, Kolumbia, Indonézia, v. az endemizmusok száma alapján pl. Madagaszkár, Ausztrália. Gyakran ugyanezeken a ~on zajlik a legnagyobb arányú élőhelyvesztés is. Egy 2000-ben végzett becslés alapján az edényes növények 44%-a, valamint 4 gerinces állatcsoport összes fajainak 35%-a 25 olyan forró pontra lokalizálható, amelyek a Föld szárazföldjeinek mindöszsze 1,4%-át jelentik. Ezek közül trópusi esőerdő 15, mediterrán típusú élőhely 5, sziget jellegű 9, trópusi tér. 16 hely. Az adott forró ponton az ismert ritka, endemikus és veszélyeztetett fajok és egyéb fajok fajgazdagsága a „felbontási szint”-től függően korrelál: „durva” léptékben (kontinens, szubkontinens) jó megfeleléseket találunk, ellenben „finomabb" felbontási szinten (megye, ill. ehhez hasonló méretek mellett) ezek hiányoznak. Magyarázata az lehet, hogy az utóbbi szinten ugyanolyan élőhelyigényű fajok kerülnek mindkét csoportba, biodiverzitás-monitorozás: az élővilág állapotának, bizonyos sajátosságainak rendszeres, szabványos módszerekkel történő megfigyelése. A biodiverzitás nem csak a fajok sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlényegyüttesek változatosságát is jelenti, ezért monitorozása is a biológiai szerveződés különböző szintjein folyik. Mo.-on a ~ feladatait a -^Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer végzi. A - nem tévesztendő össze a -^biomonitoring fogalmával, biodiverzitás ökológiai jelentősége: biodiverzitás biodízel: növényi olajokból, ill. állati zsírok észterezésével készített, természetes, megújuló és megújítható energiaforrásokon alapuló, a gázolajnál tisztábban elégő motorhajtóanyag (tüzelőanyag). Kompressziós gyújtású motorokban használható a gázolaj