Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)

B

biodiverzitás-adatbankok 140 biodiverzitás-adatbankok: a biodi­­verzitással és annak kutatásával, fenntartásával kapcsolatos, különböző jellegű adatbázisok. A hosszú évtize­dek alatt felgyülemlett megfigyelések, kutatások lehetővé teszik ~ létrehozá­sát, a biodiverzitás monitorozása, je­lenlegi szintjének fenntartása, megőr­zése pedig szükségessé is teszik ezek kifejlesztését. A - sokfélék lehetnek, vonatkozhatnak a biodiverzitás elterje­désére V. akár ökoszisztémák folya­mataira V. azok stabilitására, -*rezili­­enciájára stb.; tartalmazhatnak pótló­lagos információkat (pl. kutatóintéze­tekre V. kutatási kapacitásra, tv.-i sza­bályozásra, gyűjteményekre stb. vo­natkozóan). Típusukat tekintve az adatok lehetnek nemnumerikusak (pl. egy táj erdőtípusainak v. talajtípusai­nak megjelölése), szövegesek, ill. le­író jellegűek (védett ter.-ek leírása, a veszélyeztetettség minőségére vonat­kozó megjegyzések); numerikusak (pl. olyanok, amelyek direkt módon átve­hetők a kutatási eredményekből, pl.: famagasság, populációméret, mortali­tási, natalitási adatok); a térbeliségre, a földrajzi lokalizációra (ilyenek pl. a biotikai adatok) vonatkozóak; távérzé­kelésből származó adatok. ~ létreho­zásakor célszerű nemzetközi prioritá­sok (pl. UNEP, 1993) figyelembevéte­le. Ált. olyan adatok gyűjtése ajánlott, amelyek több célra is használhatóak, amelyek kiindulási alapul szolgálnak monitorozó tevékenységhez, amelyek fontosabb genetikai forrásokra, gyógy­hatású fajokra, domesztikált fajok őseire, ritka, kipusztuló fajokra, indiká­torokra vonatkoznak, ill. olyanokra, amelyek konzervációs programok ré­szei, veszélyeztetettek, avagy éppen idegen eredetűek, és a természetes biodiverzitást veszélyeztetik. Az Euró­pai Unió országai -^CORINE Biotopes Projektje keretében készült adatbázis­nak Mo. is részese. A CORINE Bio­topes adatbázisból továbbfejlődött egységes európai NATURA 2000 tvl.-i adatbázis kidolgozás alatt áll. Ha­zánkban újabban a Duna-Tisza köze élőhely-térképezése során keletkezett a táj szempontjából aktuális és repre­zentatív térinformatikai adatbázis, amely részletesen bemutatja a még megmaradt természetközeli élőhelyek táji mintázatát, és az utóbbi évtizedek­ben tapasztalt élőhely-átalakítások megdöbbentő mértékét, biodiverzitás dinamikája: biodiver­zitás biodiverzitás földrajzi mintázata: a biológiai sokféleség eloszlása a föld­rajzi térben. Szárazföldeken a csök­kenő földrajzi szélességgel ált. nő a biodiverzitás, mivel pl. a trópusokon egységnyi ter.-en több faj (v. maga­sabb rendszertani egység) található, mint magasabb szélességeken. Ez igaz virágos növényekre (és közöttük is különböző életformacsoportokra, pl. fákra), emlősökre, hüllőkre, kétéltű­­ekre. Mégis vannak kivételek. Termé­szetesen nem önmagában a földrajzi szélesség, hanem olyan faktorok le­hetnek a felelősek a jelenségért, mint a hőmérséklet, a csapadék mennyisé­ge, ill. annak szezonális variabilitása. A predikciót az nehezíti meg, hogy a biodiverzitás elterjedési mintázatát a lokális ökológiai folyamatok mellett a hosszú időtartamú evolúció is nagy­mértékben befolyásolja, biodiverzitás-egyezmény, Egyez­mény a biológiai sokféleségről, Con­vention on Biological Diversity, CBD <ang.>: az egyezményt elfogadó ré­szes feleket (ratifikáló államokat és ál­lamközi szervezeteket, mint pl. az EU) kötelezi a következő 3 fő cél megvaló­sítására: élőviláguk (mikroorganiz­musok, gombák, növények, állatok) veszélyeztetett elemeinek megőrzése, az egész élővilág fenntartható hasz­nosítása, az ebből származó hasznok igazságos elosztása. Rögzíti, hogy az államok szuverén joga az élőviláguk feletti rendelkezés, de felelősséggel tartoznak a határaikon túl abban oko­zott károkért. A megvalósításra straté­giát és cselekvési tervet kell kidolgoz­niuk, monitorozniuk kell az élővilágot és az azt befolyásoló hatásokat, jelen­tésekben kell beszámolniuk a végre­hajtásról. A fejlett országoknak támo­gatniuk kell a fejletlenebbeket a célok megvalósításában, beleértve megfelelő technológiák átadását és biológiai erőforrásaik felhasználása során a profit megosztását is. Egyes célok ér­dekében a - keretében további részle­tes szabályozásokat (jegyzőkönyve­ket) fogadnak el a részes felek. így ke­rült sor a biológiai biztonságról szóló jegyzőkönyv kidolgozására 2000-ben. A ~t az 1992. évi Föld Csúcson fo­gadták el, 2001-ig már 180 részes fél ratifikálta, ezzel a világ legnagyobb kv.-i egyezményévé vált. Az USA nem ratifikálta (2001-ig), megfigyelőként vi­szont részt vesz a ~ tevékenysé­gében, és jelentős összegekkel tá­mogatja azt. A - életbelépésének nap­ját az ENSZ -»Nemzetközi Biodiver­zitás Nappá nyilvánította. A ~t Mo. 1993-ban ratifikálta, és az 1995. évi LXXXI. tv.-nyel tette közzé, biodiverzitás-felmérés: adott ter.-en előforduló fajok listájának összeállítá­sa, esetleg valamilyen abundancia­­mérőszámmal együtt. A felmérés célja lehet a tér. minél teljesebb fajlistájá­nak összeállítása, elsősorban a faj­gazdag gerinctelen taxonoknál, ill. job­ban ismert taxonok (pl. fák, lepkék, madarak) esetében az abundancia fel­mérésére is sor kerülhet. A - történhet a szakértők egyéni gyűjtése, azaz előre meg nem tervezett mintavétele­zése révén. E módszer a fajszámot maximalizálja, viszont sérti az ismétel­­hetőséget, így összehasonlításokra kevéssé alkalmas. A - előre megter­vezett mintavételi protokoll szerint is történhet, ami ált. kisebb fajszámot, de összehasonlítható és kvantitatív ered­ményeket jelent. biodiverzitási forró pontok, biodiver­sity hotspots: korábban olyan geo­gráfiai helyeket jelentettek, ahol nagy­számú endemikus faj (-*bennszülött faj) fordul elő kis ter.-en, és ezért tvl.-i szempontból prioritást élveztek (N. Myers, 1979). Mára jelentése kis­sé változott, és elsősorban olyan régi­ókat jelölnek vele, ahol igen nagy a fajgazdagság („megadiverzitás” ter.­­ek, országok). Ugyanakkor kiegészítik azzal, hogy az endemizmusok, a ritka v. veszélyeztetett fajok száma és a ve­szélyeztetettség mértéke is jelentős. Ilyen régiók, ill. országok pl. Brazília, Kolumbia, Indonézia, v. az endemiz­musok száma alapján pl. Madagasz­kár, Ausztrália. Gyakran ugyanezeken a ~on zajlik a legnagyobb arányú élőhelyvesztés is. Egy 2000-ben vég­zett becslés alapján az edényes növé­nyek 44%-a, valamint 4 gerinces állat­­csoport összes fajainak 35%-a 25 olyan forró pontra lokalizálható, ame­lyek a Föld szárazföldjeinek mindösz­­sze 1,4%-át jelentik. Ezek közül trópu­si esőerdő 15, mediterrán típusú élő­hely 5, sziget jellegű 9, trópusi tér. 16 hely. Az adott forró ponton az ismert ritka, endemikus és veszélyeztetett fa­jok és egyéb fajok fajgazdagsága a „felbontási szint”-től függően korrelál: „durva” léptékben (kontinens, szub­kontinens) jó megfeleléseket találunk, ellenben „finomabb" felbontási szinten (megye, ill. ehhez hasonló méretek mellett) ezek hiányoznak. Magyaráza­ta az lehet, hogy az utóbbi szinten ugyanolyan élőhelyigényű fajok kerül­nek mindkét csoportba, biodiverzitás-monitorozás: az élő­világ állapotának, bizonyos sajátossá­gainak rendszeres, szabványos mód­szerekkel történő megfigyelése. A bio­diverzitás nem csak a fajok sokféle­ségét, hanem a fajon belüli variabili­tást és az élőlényegyüttesek változa­tosságát is jelenti, ezért monitorozása is a biológiai szerveződés különböző szintjein folyik. Mo.-on a ~ feladatait a -^Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer végzi. A - nem tévesztendő össze a -^biomonitoring fogalmával, biodiverzitás ökológiai jelentősége: biodiverzitás biodízel: növényi olajokból, ill. állati zsírok észterezésével készített, termé­szetes, megújuló és megújítható ener­giaforrásokon alapuló, a gázolajnál tisztábban elégő motorhajtóanyag (tüzelőanyag). Kompressziós gyújtású motorokban használható a gázolaj

Next