Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
A
amur 62 amur (Ctenopharyngodon idella): az 1960-as években hazánkba telepített, állati táplálékot is igénylő, hínárral és a vízből kiemelkedő vízinövények leveleivel is táplálkozó „növényevő hal”. A halastóban a halhúshozam ugrásszerű növekedését köszönhetjük a vízinövények anyagait hasznosító, és azokat trágya formájában mozgósító, planktonalga-nevelő halnak. Felhasználják jól zárható csatornák, árkok, hűtő-, sport- és dísztavak hínártalanítására is, de természetes vizekbe telepítése, különösen üdülés és ivóvízkivétel esetén ellenjavallt (planktonikus eutrofizálódást okoz). A Dunai Halászati Egyezmény kedvezőtlennek ítéli a Duna vízrendszerében lévő természetes tavakba telepítését. Számos hazai tavunk elalgásodását meggondolatlan amurtelepítés okozta, anabiózis, anhidrobiózis, hipobiózis, latens élet, lappangó élet: kedvezőtlen vízellátás V. hőmérséklet hatására bekövetkező élettani állapot, amelyben az élőlény anyagcseréje nem mérhető szintre süllyed, a test víztartalmának nagy részét elveszti, életjelenségei szünetelnek. A körülmények kedvezővé alakulásával a szünetelő élettani folyamatok ismét normálissá válnak (->nyugalmi állapot). anadrom vándorlás <gör.>: az a jelenség, amikor egyes halfajok szaporodási helyeik felkeresésére a víz sodrával ellentétes irányba vándorolnak, pl. lazacok, tokfélék. Műszaki létesítmények, vízerőművek megfelelő halszöktető, hallift stb. nélkül működve megakadályozzák ezen halfajok ívási vándorlását. így jóllehet a tokfélék évszázadokon keresztül rendszeres halászzsákmányt jelentettek vizeinkben, és ikrájuk (kaviár) is jelentős volt, a Vaskapu megépítése óta csak elvétve észlelhetők: viza (Huso huso), vágótok (Acipenser güldenstaedti), sima tok (A. nudiventris), sőregtok (A. stellatus). A kecsege (A. ruthenus) teljesen édesvízi életmódra tért át, elterjedésének elsősorban a vízszennyezés szab határt. Az - ellentéte egyes halfajok katadrom vándorlása. anaerob: molekuláris oxigén hiányában végbemenő (folyamati, ill. a molekuláris oxigén teljes v. majdnem teljes hiányában élő és szaporodó mikroorganizmus). (még -»aerob) anaerob baktériumok: a baktériumok jelentős csoportja, amely csak oxigénmentes környezetben képes szaporodni (obiigát anaerob), és energiáját fermentáció révén v. anaerob légzéssel nyeri (pl. Clostridium, lactobacillusok, propionsav-baktériumok stb.). Egyes csoportjaira jellemző a fermentáció végterméke. így pl. a sebfertőzést előidéző Clostridiumok vajsavat, ecetsavat és gázokat termelnek, C02-t és H2-t, amely jellemző a gázödémás betegségekre. A kórokozó baktériumok ált. fakultativ anaerobok, amelyek aerob és anaerob viszonyok között is képesek energiát nyerni. Ilyen pl. az Escherichia coli. anaerob folyamatok: oxigén jelenléte nélkül végbemenő termikus átalakítási folyamat (pl. a szén száraz desztillációja, szénlepárlás, kokszolás). - Anaerob mikroorganizmusok által szabályozott anyagcsere - (alkoholos erjedés). - Az ~ sebessége alacsonyabb az aerob folyamatokéhoz képest. - A kommunális szennyvizek tisztításánál az alkalikus anaerob szennyvíziszapkezelésnek (iszaprothasztás) van jelentősége. Itt a szerves iszap részleges lebontása (iszapstabilizáció) mellett, előnyösen 30-33 °C-on mintegy 70 tf.% CH4- és 30 tf.% C02-tartalmú rothasztási gáz keletkezik, anaerob kezelés: a szennyvizek, szennyvíziszapok (anaerob iszapkezelés) és egyéb szerves hulladékanyagok kezelésére, stabilizálására, tisztítására használt olyan módszer, amelyben levegő nélküli, oxigénmentes körülmények között történik az anaerob szervezetekkel végbemenő szervesanyag-bontási folyamat, első fázisában kén-hidrogén, illő zsírsavak, szén-dioxid, etanol, hidrogén, nitrogén keletkezik (savas fázis). A második fázisban biogázképződés során metán (metanogenezis), szén-dioxid és egyéb gázok termelődnek (lúgos fázis). Az anaerob rothasztótartályok (-»biogáz készítés) a kommunális iszaprothasztók (anaerob iszaprothasztás), -»anaerob lagúnák működésének alapjai. anaerob lagúna: tárolómedencékhez hasonló, többnyire burkolatlan, földmedrű tó (-rendszer). Elsősorban kevés és szulfátmentes öblítővizet használó v. mechanikai trágyaeltávolítással felszerelt állattartó telepeken alkalmazható (—»hígtrágya, hígtrágyakezelés). Sűrűbben lakott országokban bűztermelése miatt nem terjedt el. anaerob szervezetek <gör.>: anoxibionta, az élethez elemi oxigént nem igénylő élőlények. Az obiigát ~ csak oxigénmentes közegben képesek élni (pl. szulfátredukáló baktériumok), a fakultatív - oxigéntartalmú közegben is. anafilaxia <gör.>, védtelenség, védelemtől való megfosztottság: az immuntúlérzékenységi reakció, az allergia egyik formája, ahol az antigén-ellenanyag-kapcsolat a sejtekben v. azok felületén jön létre. Az anafilaxiás reakciót kiváltó ellenanyagok, a reaginek elsősorban az IgE (-»immunitás) osztályba és egyes, fajonként eltérő IgG alosztályba sorolhatók. Közös sajátosságuk, hogy tartósan kötődnek egyes célsejtek (hízósejtek, bazofil granulociták) felületén lévő Fc-receptorokhoz. Ez a kötődés IgE esetén homocitotrop, a többi reagin esetében pedig heterocitotrop. Ezzel egyidejűleg a sejtekből gyulladást keltő mediátorok: hisztamin, bradikinin, szerotonin stb. szabadulnak fel, amelyek további reakciót váltanak ki. így pl. a hisztamin hatására simaizomgörcs, értágulat, fokozott kapillárispermeabilitás, a nyálkahártya és a bronchusmirigyek fokozott szekréciója következik be. Az anafilaxiás reakciónak általános és helyi formáját különböztetjük meg. Az anafilaxiás sokk v. generalizált anafilaxia akkor alakul ki, ha pl. fajidegen vérsavó (szérum) parenterálisan ismételten beadásra kerül, v. penicillinre érzékeny egyedek penicillininjekciót kapnak. Kísérletekben, pl. a tengerimalac 10 napos különbséggel a véráramba juttatott 1 mg ovialbumin másodszori beadáskor fulladásos halál következtében percek alatt elhullik. Helyi v. lokális anafilaxia lényegesen gyakrabban fordul elő, főleg olyan esetekben, amikor a szenzibilizált szövetekkel az allergén a légutak (szénanátha, asztma) v. a bél nyálkahártyáján keresztül (táplálékallergiák, tojásallergia stb.) kerül kapcsolatba. A reakciók ált. az antigén hatására perceken belül bekövetkeznek (korai típusú reakciók). analóg-digitális átalakító: a folyamatosan változó, analóg jelek kvantálására szolgáló eszköz, mely a digitalizáláshoz szükséges. A -»távérzékelési adatfeldolgozásban megkülönböztetünk képdigitalizációt (raszteres) és koordináta-digitalizálót (vektoros), analóg légifénykép: hagyományos módon megörökített légifénykép. anatoxin: -*toxin andezit: fekete v. szürke színű vulkáni lávakőzet. Fő ásványai: plagioklász földpátok, biotit, amfibolok, piroxének. Kiválóan alkalmas vízépítési, kv.-i célokra, elsősorban f.-k partvédelmére, gátak kialakítására, földrengésbiztos létesítményalapok építésére. Mo.-on gyakori kőzet, jelentősebb előfordulásai, ill. bányászati helyei a Dunazug- és Börzsöny-hg.-ben, a Mátrában, valamint a Zempléni-hg.-ben vannak. Andreánszky Gábor (1895-1967): botanikus, paleobotanikus. Az MTA tagja (1945-1949; az MTA 1989. évi közgyűlésének határozata alapján állították vissza akadémiai tagságát). A Bp.-i Tud.egyetemen tanult, ahol Tuzson János tanítványa volt. A Pázmány Péter, később az Eötvös Loránd Tud.egyetem Növényrendszertani-Növényföldrajzi Tanszékének vezető professzora, iskolateremtő egyénisége. 1954-től a Természettud.-i Múzeum Növénytárának kutatója. Kiváló művelője volt a növényföldrajznak. Számos tanulmányutat vezetett É-Afrikába, e tér. és a mediterráneum flórájának és