Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
B
137 biocid ka növény, úgymint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a kúszócsalán (Urtica kioviensis) előfordulási helye. A szikesedő mocsárrét költő faja a haris (Crex crex). Az Érmellék az országhatárral párhuzamos kistáj, itt fészkel a hamvas rétihéja (Cyreus pygargus). A névadó Bihari-sík kistáj legértékesebb növényei a sziki erdőssztyeppen találhatók, kiemelendő a sziki kocsord (Peucedanum officinale) és az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). A bihari puszták legjelentősebb természeti értéke a fokozottan védett túzok (Otis tarda). A - tvl.-i kezeléssel járó feladatainak ellátása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feladata. Bikini-szigetek: a csendes-óceáni Marshall-szigetek csoportjába tartozó korallszigetek, 1946-tól az USA nukleáris kísérleteinek színhelye (-»atomfegyver-kísérletek környezeti hatásai). Az egyik legjelentősebb környezeti sugárterheléssel járó termonukleáris kísérlet 1954. febr. 28-án történt. Váratlanul nagy radioaktív kihullás miatt néhány órán belül a 200 km-re lévő szigeteken 82 személyt, a közelben tartózkodó japán halászhajón pedig 23 embert ért súlyos radioaktív szennyezés. Mintegy 190 embert kellett kimenekíteni a környezetből. 87 személyt ért sugárbetegséget okozó sugárterhelés, közöttük gyermekek és magzatok is voltak. bilateriális együttműködés: olyan nemzetközi kapcsolat, amely két fél között jön létre. Az ilyen együttműködés jellemző témái a határról szóló megállapodások, a határmenti erőforrások, pl. vizek közös hasznosításának kérdései, jogsegélyegyezmények és egyre inkább az EL) integrációs folyamattal összefüggő kérdések. Nem egy esetben kerül sor vegyes bizottságok, közös ellenőrzési v. igazgatási szervek létrehozására. A kv. terén a - kínálja a legtöbb lehetőséget a közvetlen és konkrét együttműködésre, az érdekek közösségéből fakadó nagyobb egymásrautaltság révén. Mind több magyar részvételű ~ tartalmaz ennek megfelelően kv.-i vonatkozásokat. billegetőcankó (Actitis hypoleucos): ritka hazai fészkelő madarunk, amely azonban átvonuláskor az egész ország ter.-én gyakori. Elsősorban a felső szakasz jellegű f.-k kavicszátonyain telepszik meg. Legjelentősebb hazai fészkelő ter.-ei a Rába mentén és a Szigetközben vannak. Védett, bioaeroszol: a légkörben diszpergált élő (fertőző, allergén stb.) sejteket tartalmazó kicsiny (kolloidális) méretű részecskék. Pollenszemek, gombaspórák magukban is, baktériumsejtek, protozoák leggyakrabban folyadékkal v. porszemcséken kerülnek a levegőbe, természetes úton (pl. széllel, hul-Bikini-szigetek melletti hidrogénbomba-robbantás lámzás nyomán) v. pedig az emberi tevékenység hatására (pl. szennyvíztisztító, közlekedés, légkondicionálás). A - lényeges a mikroszervezetek globális szóródásában, egyúttal azonban fertőző és egyéb megbetegedések terjedésében, kiváltásában szerepel (pl. cseppfertőzés). Mind a külső, mind a belső térben keletkező aeroszolok jellegűek, mert a légkör körülöttünk mindig tartalmaz vírusokat, baktériumokat, gombaelemeket, virágporszemeket. Mennyiségüket a biológiai tényezőket kibocsátó források és a közeg fizikokémiai állapota szabályozza. Különösen veszélyes a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók felszaporodása zárt térben (pl. iskola, kórház, közlekedési eszközök v. az épületek légkondicionáló rendszerében megtelepedő mikroorganizmusok, pl légionéba, -»épületbetegség). ~ keletkezik mg.-i ter.-eken is, amikor a talajban megtelepedett v. a növényekről származó élő részecskék kerülnek a légkörbe és jutnak a légutakba. Kórokozóként a mg.-i dolgozók között igen gyakoriak, ill. a lakosságban is allergiát váltanak ki. bioakkumuláció: egy anyag mozgása a környezetből a szervezetbe, valamely elem/vegyület fokozatos felhalmozódása a szervezetben. A - magá-Billegetőcankó ban foglalja a vízi környezetből való felvétel eredményeként kialakuló felhalmozás, a biokoncentráció mellett a további, más utakon történő felvételt és felhalmozást is. Fontos szerepe van az ún. másodlagos mérgezések kialakulásában, ill. felmérésében, bioállattartás: a haszonállat védelmének és az ember természetszerű, egészséges táplálékának előállítására szolgáló állattartási módszer a biogazdálkodáson belül. A ~ feltétele az ilyen típusú termelést elviselő genotípus kiválasztása, a biotakarmány biztosítása, az állatvédelmi előírások betartása, az állatgyógyászat és prevenció speciális követelményeinek érvényesítése, az állat vágására és a termék feldolgozására vonatkozó szabályok szigorú betartása, bioassay: biológiai teszt biobrikett: növényi eredetű aprítékból, hulladékból sajtolással előállított, szokásos tüzelőszerkezetekben is elégethető, darabos, környezetkímélő tüzelőanyag. Alapanyagai mező- és erdőgazdasági hulladékok: gabonaszalma, kukoricaszár és -csutka, napraforgószár, szőlővenyige, faapríték stb. Átl. tömörsége: 1-1,3 kg/dm3, nedvességtartalma: 12-15%, fűtőértéke: 10-15 GJ/t. A hazai barnaszenekhez hasonló értékű és használhatóságú fűtőanyag, de S-tartalma csak tizedrésze a szénének, ezért jóval kevésbé környezetszennyező. Hazánkban mintegy 20 millió t növényi eredetű anyag keletkezik melléktermékként, amelynek a környezetkímélő mg.-i technológiák bevezetése mellett is jelentős hányada hasznosítható energiatermelési célokra. A kiinduló anyagok eredeti formájukban csak közvetlenül a keletkezés helyén használhatók fel tüzelőanyagként nagy térfogatuk és nehéz szállíthatóságuk miatt. A brikettálással kis térfogatú, jól szállítható és hagyományos kazánokban elégethető tüzelőanyag állítható elő, amelynek fűtőértéke a víztartalom-csökkenés miatt ált. magasabb. A gyártás hazánkban még nem eléggé terjedt el, mivel a szén dotált árával nem tudott versenyezni, és a biomaszsza begyűjtéséhez, ill. brikettálásához szükséges technológiák nem álltak rendelkezésre. - A ~ megújuló energiaforrás, mert keletkezésekor annyi szén-dioxidot köt le, amennyi elégetésekor keletkezik. Jelenleg főként a fafeldolgozó ipar hulladékából állítanak elő ~et. Természetközeli erdők hulladékanyagainak elvonása az anyagforgalomból káros az erdei ökoszisztéma számára. biocid: az élőlényeket (elsősorban a mikroorganizmusokat) elpusztító kémiai anyagok jelzője. Tágabb értelemben minden olyan fizikai-kémiai behatás, amely élőlényeket elpusztít; ~