Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
B
biogazdálkodás 142 patogén szervezetek elpusztulnak, ami közegészségügyi szempontból igen jelentős. A visszamaradó komposzt minden értékes ásványi anyagot megőriz, kitűnő szerves trágyaként használható. Hazánkban is működik néhány reaktor, a „családi” méretű hazai típus fejlesztése folyik. Mo.-on az eddig készült fejlesztők nagy része még kísérleti konstrukció, és kb. 1 t/h V. ennél kisebb kapacitású. A becslések szerint a világon működő mintegy 9 millió fejlesztőből 7,2 millió Kínában van. A jövő energiaforrásának lényeges alapja lehet a ~, amely rendkívül környezetkímélő, és fontos szerepet tölthet be az organikus mg.-ban (szervestrágya-visszapótlás). biogazdálkodás, biológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás, ökologikus gazdálkodás: természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott (alternatív) mg.-i termelés. Az ember és környezete közti harmonikus kapcsolaton alapszik. Célja a környezetet szennyező anyagok kiküszöbölése, s így egészséges, mérgező anyagoktól és vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer előállítása. Főbb ismérvei: helyi erőforrások felhasználása, szerves hulladékok hasznosítása, energiatakarékos művelés, szintetikus vegyi anyagok használatának visszaszorítása, végső célként az önfenntartó gazdaság működtetése. Az erre kialakított feltételrendszer alapján a -»biotermék előállítási módját, nem pedig a végtermék szermaradvány-tartalmát minősítik. - A - elméletileg az ősi földművelési formák kitöltése korszerű tartalommal, azaz a legfejlettebb mg.-i módszereknek, technológiáknak a természeti környezettel, mindenekelőtt a talaj életével való összehangolása. A - egységes rendszerbe foglalja mindazokat az elemeket, amelyek a mg.-i termelés növeléséhez tartoznak. Folyamatos anyagáramlásra törekszik, figyelemmel a talaj-növény-állat-ember viszonylatokra és kölcsönhatásaikra. Csökkenti a környezet mindennemű szennyezését, főleg a helyi anyagoknak a körforgásba való visszajuttatására (recycling = újrahasznosítás) fordít gondot. A talajéletet helyes talajhasználattal és -műveléssel, valamint trágyázással gondozza és élénkíti. A szerves anyagokat hasznosítja. Igyekszik a növények természetes ellenálló képességét nemesítési eszközökkel is növelni. Figyelembe veszi a termőhelyi viszonyokat. Nagy gondot fordít a hasznos élőlények kímélésére, esetleges szaporítására, életfeltételeinek javítására. Kíméletesen műveli a talajt. Az állatok egészségét a tartásmód megválasztásával is óvja. Igyekszik az állatállományt úgy alakítani a művelt ter.-hez, hogy ha-onként átl. egy számosállat jusson. Fenntartja a természetben kialakult változatos terepformákat. A termelési rendszernek célja és értelme is maga az ember. A monokultúra helyett változatos termelést folytat. Tiltja és kizárja a talajsavanyító műtrágyák, szintetikus növényvédő szerek, hormonkészítmények használatát. - Mo.-on 1992-ben mintegy 3500 ha-on folyt minősített ~. (még biotermelés) Biogazdálkodók Világszövetsége: —IFOAM Hulladéklerakó helyi biogázkútjának szerkezeti felépítése: 1. hajlékony műanyag tömlő, 2. tolózár, 3. műanyag cső 4. agyaggolyók, 5. betonalap 6. zúzott kő, 7. betonit-homok keverék, 8. kavicstöltet, 9. akna biogáz-előállítás: kevert kultúrával alapvetően két lépésben, savtermelő és metántermelő baktériumcsoport közreműködésével - végzett anaerob -»biológiai hulladékkezelési eljárás (anaerob lebontás). Az első lépésben a savas erjedés során a komplex szerves anyagokat egyszerű szerves savakra lebontó mikroorganizmusok fejtik ki hatásukat. A második lépésben további baktériumcsoport ezeket az anyagokat bontja szén-dioxiddá, metánná és egyéb gázokká. A folyamat végeredménye a döntően metánból és szén-dioxidból álló, energetikai célokra hasznosítható biogáz. A visszamaradó melléktermék a kirothasztott iszap, amelyet szerves trágyaként használnak fel. E kétlépcsős folyamatot költségcsökkentési okokból leginkább egy reaktorban valósítják meg, azonban az eljárás hatásfoka növelhető és szabályozhatósága is javul akkor, ha a savas és a metános bontási lépést külön reaktorban hajtják végre. A módszert már Mo.-on is alkalmazzák szennyvíztisztító telepeken a szennyvíziszap, valamint a mg.-ban a hígtrágyák kezelésére, ill. az élelmiszer-ipari (pl. cukoripar) szennyvizek tisztítására. biogázkinyerő kút: a rendezetten lerakott hulladékrétegekbe függőlegesen telepített, alkalmasan kiképzett, rendszerint műanyagból készített, perforált cső, amely a mélyebb rétegekben keletkező biogáz kinyerését teszi lehetővé. biogáztermelés hulladéklerakón: a-»települési hulladékokat befogadó rendezett lerakóhelyen (->rendezett lerakás), döntően anaerob körülmények között végbement biodegradáció, amelynek eredményeképpen metánban dús biogáz keletkezik, amelyet a hulladékba vízszintesen v. függőlegesen elhelyezett gázkinyerő csövek segítségével termelnek ki. A megszívott gyűjtőhálózat segítségével kitermelt biogázt tisztítást követően energetikai célra hasznosítják. Az eljárást Mo.-on is (pl. a soproni rendezett lerakóhelyen) alkalmazzák, biogáztermelő berendezés: biogáz-előállítást megvalósító zárt rendszerű reaktorok és kiegészítő egységeik (töltő- és ürítőberendezések, keverőberendezések, gáztároló stb.) együttese. — -* biogén biogenikus <gör.>: élőlények életfolyamatai révén keletkezett, életet, élőlényt létrehozó anyag, folyamat, biogén elem, organogén elem: az élő szervezetek anyagait felépítő, valamint az életfontosságú folyamatokban szerepet játszó elem. A ~ek közül mintegy 40-nek tisztázott a szerepe, 20-é még nem teljesen ismert. Ma már egyre több elemről derül ki, hogy előfordul az élőlényekben is, bár számos elem szervezetbeli funkciója még nem ismert. Hagyományosan, az élő szervezetekben található mennyiségük szerint makroelemeket (>1 mg/g száraz tömeg) és mikroelemeket (<1 mg/g száraz tömeg) különítenek el. A makroelemek közé sorolódnak a C, Hulladéklerakó helyi biogázkinyerés technológiájának vázlata: 1. gázkutaktól vezető gyűjtőcső, 2. víztelenítő, 3. lefáklyázó gázégő, 4. gázkazán speciális gázégőkkel, 5. gáznyomó vezeték, 6. nyomásszabályzó, 7. gázejtő cső, 8. takaróréteg, 9. lerakott hulladék