Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
B
biotektúra 154 anyagától eltérő minőségű, különféle élő és élettelen -^a/zafon megtelepedő, annak belsejébe nem hatoló, helyhez kötött v. a felületen mozgó élőlények természetes közössége (egysejtű és fonalas algák, véglények, szivacsok, hidrák, mohaállattelepek, vándorkagyló stb.), és az ezeken, valamint az alzatul szolgáló élőlényeket befedő üledékrétegeken szabadon úszkáló-mászkáló v. azok hézagaiba behatoló és félig rögzült életmódot folytató apró élőlények közössége (fonalférgek, alsórendű rákok, vízi atkák, rovarlárvák, örvényférgek, gyűrűsférgek stb.). Rendesen csak leheletfinom, de néha akár 1-2 cm vastag szövevény, talán az édesvizek legváltozatosabb élővilágát magában foglaló társulás. A vizsgálat szempontja szerint bakterio-, fito- és zootektont különböztetnek meg (ez baktériumok, növények, ill. állatok alkotta ~t v. a baktérium, növény, ill. állat létformájú tagjait is jelenti). Igen elterjedt az -ok alzat szerinti elnevezése: élőlények felületén: epibiontikus, növényeken: epifitikus, állatokon: epizoikus, kövön: epilitikus, holt fán, deszkán: epixilikus, fémen: epimetallikus, egyéb anyagú tárgyakon: epihalotikus. Vízi járműveken, műtárgyak felületén, csővezetékekben kellemetlenséget v. kárt okozhat. Pusztítása mérgező anyagokkal, hővel, kiszárítással és mechanikai tisztítással (csőgörény) v. letelepedésük megakadályozásával, különleges festékkel, az alzat elektromos töltésével és a vízzel érintkező felületek tökéletes simasága segítségével történhet. Amellett, hogy a halivadék, kis termetű halak, valamint bolharákok táplálékául szolgál, bizonyítottan részt vesz a természetes vizek tisztulásában. A mesterséges víztisztításban a csepegtetőtest működik ~nal. Fajai különösen folyóvizek biológiai minősítésekor fontosak. Nem azonos a bevonat fogalommal, melynek néha számottevő élettelen része is van (bár sokszor abiotektonnak nevezik), biotektúra: biológiai, ökológiai gondolkodásra és filozófiára épült építészeti irányzat, amely szerint az ember nem a természet ura, hanem az állatok és növények egyfajta társa. A olyan építészeti megoldásokat részesít előnyben, melyek az embert inkább belehelyezik természeti környezetébe, ahelyett hogy elválasztanák attól. Ezért elveiben energiatudatos geometriát, anyagtakarékos formálást, növényi v. közvetlenül földből származó alapanyagokat (fa, szalma, agyag, föld) használ. Energiaellátása tiszta és megújuló energián alapszik, ezt helyben és szállítás nélkül tárolja, az épületek működését körfolyamatokkal oldja meg, így közművei nem terhelik a környezetet, a növényzet pedig aktív szerepet játszik az épített környezetben. A - gondot fordít rá, hogy olyan épületeket hozzanak létre, amely a benne élőkkel eggyéforrva, szinte szerves lényként létezhet tovább, biotenzidek: baktériumok által szintetizált felületaktív anyagok. Lipofil molekulák szuőszfráfként történő hasznosításának alapfeltétele, hogy a mikroorganizmusok hidrofil felülete érintkezésbe kerülhessen a víztaszító molekulával. A fázishatárok áttörésére ~et szintetizálnak, amelyekkel a lipofil anyag mikrocseppjeit körülveszik, abból olyan biotenzid-micellát képeznek, amely már képes átjutni a sejthatároló felületen. A - alkalmazását a mikrobasejt gyakran kombinálja a hidrofób Biotenzidek szerepe hidrofób szubsztrátok felvételekor anyaghoz, pl. olajcseppekhez való adhéziós kötődéssel is, amit a sejthatároló képletek lipofil molekulái tesznek lehetővé. A mikroorganizmusok ~ segítségével szénhidrogénekből emulziót tudnak képezni. A - felépítése a szintetikus tenzidekhez hasonlóan kettős; van egy hidrofób és egy hidrofil komponensük, amelyek pl. egy olajcsepphez kapcsolódva csökkentik a felületi feszültséget. A sejtmembránnal érintkező hidrofób szubsztráton ekkor a biodegradáció első lépését már el tudják végezni a - célszerűen a sejtmembránban elhelyezkedő - oxigenáz enzimek. Ismert - a Pseudomonas baktériumok ramnolipidje v. a Torulopsis gombák szoforózlipidje. A ~nek a környezetben folyó spontán biodegradációban és -*veszélyes anyagokkal szennyezett környezeti elemek -^bioremediációjában egyaránt nagy szerepük van, de a szinte2. ábra о и HOyi------О pO-CH-CH2-C-0-CH-CH2 ^CH3 У CH2 CH2 j ( CH2 CH2 OH OH CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH3 CH3 Pseudomonas ramnolipidje tikus tenzideket sok más ipari technológiában is helyettesíthetik, ezáltal biológiai eredetű természetes anyagok ipari felhasználását teszik lehetővé, biotermék: biogazdálkodás során termelt vegyszermentes alapanyag, ill. egyes alternatív mezőgazdálkodást rendszerek által előállított mg.-i termék (ált. élelmiszer), amelynek termelését, tárolását, forgalmazását speciális és országonként változó előírások szabják meg. A - termelésénél minden szintetikusan előállított műtrágya, növényvédő szer, takarmány-összetevő, állatgyógyászati növekedésszabályozó, valamint hozamfokozó anyag és antibiotikum használata majdnem teljeskörűen tiltott. A ~ vegyszer- és károsanyagmaradvány-mentességét a termelés, feldolgozás, tartósítás biológiai és környezetkímélő módszerei garantálják, melyeket az erre a célra kialakított minősítő szervezetek ellenőriznek. Ezáltal a ~ké nyilvánításnak nem feltétele a maradványértékre történt laborvizsgálat, de az nem is elegendő önmagában hozzá (biogazdálkodás). Ált. speciális márkajelzésekkel különböztetik meg a hagyományos módon előállított termékektől, és állandó ellenőrzéssel gondoskodnak e márkák védelméről. A ~ek ára esetenként a többszöröse is lehet a közönséges termékeknek. biotermelés: vegyszerhasználat nélkül, természetes, organikus trágyaszereket alkalmazó, ún. biogazdálkodás útján termeli a növényeket, ill. azok különféle részeit (levél, szár, gyökér, termés, virág). Az így előállított növényi biotermékkel takarmányozott állatok a bio-állattenyésztés produktumai. Az állatitermék-előállításnak olyan kívánatos formája, amelyben a terméket előállító egyed v. populáció termelése az állat számára kívánatos természetes technológiai környezetben történik, ugyanakkor a takarmányozás során kerülik a mesterséges eredetű hozamfokozók, gyógyszerek használatát, így a végtermék (tej, tojás, hús) összetételében mentes mindazoktól az anyagoktól, amelyek az ember egészségére károsak. Pl. a biotojás előállítása természetes világítási körülmények között,