Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)

A

61 Amszterdami szerződés 4-amino-bifenil: a festékgyártásban és a gumiiparban antioxidánsként so­káig alkalmazott vegyület. Heveny mérgezés esetén fejfájást, elesettsé­­get, hólyagfájdalmakat és véres vize­letet okoz. Emlősökben és emberek­ben egyaránt hólyagrákot indukál. Az expozíciós idő: 15-35 év. aminosavak: molekulájukban egy v. több NH2-csoportot (aminocsoportot) tartalmazó szerves karbonsavak neve. Ált. a fehérjék építőköveként, ill. sza­badon előforduló a-aminosavakat ne­vezzük ~nak. A növények képesek szervetlen anyagokból valamennyi aminosavat szintetizálni; az állatok és az ember számára 10 aminosav esz­­szenciális, vagyis a táplálkozás során készen kell felvenni. Az ember számá­ra 8 ilyen aminosav van: valin, meti­­onin, treonin, izoleucin, fenilalanin, triptofán és lizin. A fehérjék bomlása­kor ammónia keletkezik belőlük, amish felekezet: amerikai anabaptis­ta vallási csoport. Nevük eredete: a német amisch szó, Jacob Amman v. Amen 17, sz.-beli svájci mennonita püspök nevéből ered. A felekezet tagjai a 18. sz.-ban telepedtek le az USA-ban. Kb. 100 000 tagot számlál­nak É-Amerikában és egyes latin-a­merikai országokban. Zárt közössé­gekben élnek, visszautasítva a fo­gyasztói társadalom nyújtotta előnyö­ket, nem használnak gépkocsit, kábel­elektromosságot (napelemet esetleg igen), lovaskocsin járnak. A mg.-i ter­melés során közel v. teljesen vegy­szermentes biogazdálkodást folytat­nak, egyszerűen építkeznek és ruház­­kodnak. Az állam tv.-eit nem tartják magukra nézve kötelezőnek, nem haj­landók fegyvert fogni, katonai szolgá­latot teljesíteni. Anyanyelvűk az angol helyett a német, minden vonatkozás­ban őrzik őseik hagyományait. Tiszte­lik a természetet és a kétkezi munka eredményeit. Alapelvük az erőszak­­mentesség. Elutasítják a civilizáció egészét mint téves és kijavíthatatlan rendszert, és véleményük szerint az üdvözüléshez csupán másfajta létezé­si mód vezethet. A bölcsesség és a béke a felekezet tagjai szerint csak a városoktól távol, a természeti környe­zetben található meg. amitrol: amino-triazolt és ammónium­­tiocianátot tartalmazó gyomirtó szer. Kis mennyiségben a levegőben, a víz­ben és a táplálékokban is előfordul. Jól­lehet rágcsálókban rákokat okoz, nem áll rendelkezésünkre olyan adat, hogy emberben is daganatokat okozna, ammónia <gör.>, NH3: a nitrogén re­dukált származéka. Színtelen, szúrós szagú gáz, vizes oldatban egyértékű bázis (ammónium-hidroxid), savakkal sókat alkot (pl. ammónium-nitrát-, am­­mónium-szulfát-műtrágyák). Nitrogén­­fixálás és nitrátredukció után már min­den élő sejt képes reverzibilisen műkö­dő glutaminsav-dehidrogenáz révén az - biológiai úton történő beépítésére, ammóniafixálásra. Az aminosavak le­bontása során szabaddá váló ~t egyes szervezetek közvetlenül környezetük­be ürítik, mások abból karbamidot v. húgysavat előállítva, méregtelenítve ürítik, (még -*légszennyező gázok) ammonifikáció: azoknak a folyama­toknak a gyűjtőneve, amelyekben a mikroorganizmusok tevékenysége so­rán a nitrogéntartalmú szerves vegyü­­letek, elsősorban a fehérjék nitrogén­jéből ammónia keletkezik. Az am­mónia formájában felszabadult nitro­gén a fehérje összes nitrogénjének 50-80%-a is lehet. Az ~nak két alaptí­pusa ismeretes: a fehérjék dezaminá­­lása során keletkező szabad ammó­nia; az energianyerő folyamatok so­rán, anaerob légzés esetén nitrát hid­­rogénakceptor jelenlétében az utóbbi redukálódik ammóniává. Ez a folya­mat átszellőzetlen, anaerob talajok­ban megy végbe, s a növények által felvehető nitráttartalom csökkenésével jár együtt. Az - során képződött am­mónia a jól átszellőzött talajokban nitrifikáció során további változáso­kon megy át. ammonifikáló baktériumok: olyan mikroorganizmusok, amelyek nitro­géntartalmú szerves anyagból ammó­niát képeznek (-*ammonifikáció). ammónium-foszfát: -»összetett mű­trágyák ammónium-metafoszfát: -*■összetett műtrágyák ammonizált szuperfoszfát: -*össze­tett műtrágyák Amoco Cadiz: az Amoco olajtársaság Libériában bejegyzett tankhajója, amely 1978. márc. 16-án a franciao.-i Bretagne partjaitól 7 km-re sziklazá­tonyra futott, és a mentést nehezítő vi­haros időjárásban végül kettétört. Az eddigi egyik legnagyobb ilyen kataszt­rófa következtében a hajó teljes rako­mánya, több mint 1,6 millió hordónyi (kb. 223 ezer t) nyersolaj a tengerbe került; ebből végül kevesebb mint 20 ezer t-nyit tudtak csak összegyűjteni. A 33 km széles és 148 km hosszúsá­gú olajfolt több mint 300 km-nyi part­szakaszt szennyezett el. Az olaj 70 te­lepülés strandjait borította el, és néhol fél m mélyen ivódott be a homokba. A szélvédett öblöket még évekig kát­rány borította. A szennyezés követ­keztében 20 ezer madár, mintegy 9 ezer t osztriga, valamint több millió pu­hatestű és más alacsonyabbrendű élőlény pusztult el. A tüskésbőrűek és a kisebb rákfajok szinte teljesen eltűn­tek, míg más fajok néhány év alatt is­mét benépesítették a partszakaszt. A halászok számos fekélyes és daga­natos halat fogtak ki a környéken. (-»Exxon Valdez) amortizáció: az állóeszközök értéké­nek az a része, amelyet a termelés fo­lyamán elveszítenek. Valójában az ál­lóeszköz műszaki-gazdasági avulásá­nak pénzben kifejezett összege, ame­lyet állóeszköz-csoportonkénti kulcs­számok segítségével lehet kiszámíta­ni. Ezt az értékhányadot az előállított termékek és szolgáltatások költségei között elszámolják, ezáltal az - jelen­tős tényező a gazdálkodás jövedel­mének alakulásában. Az - számítása idő v. teljesítmény szerint történhet, arányos (lineáris), progresszív v. deg­­resszív módon. amortizációs hulladék: a különféle ál­lóeszközök (eszköz, berendezés, épü­let) elavulását, elhasználódását követő selejtezés során fölöslegessé váló anyagok összefoglaló elnevezése. Amphibia: kétéltűek amplitúdó: 1. periodikus függvények legnagyobb abszolút függvényértéke. Pl. az u = U0 sin t függvény -ja U0. - 2. mechanikai v. villamos rezgéseknek a nyugalmi helyzettől számított leg­nagyobb kitérése pozitív v. negatív irányban. - 3. ökológiai értelemben a környezeti tényezők változásainak, vagyis a középértéktől való eltérései­nek a mértéke. Az élőlények tűrőké­pessége e tényezők (hőmérséklet, pH, oldott sótartalom, mérgező anyagok stb.) változásaival szemben különbö­ző. A csupán kis amplitúdójú változá­sokat eltűrő szervezeteket sztenotó­­poknak, míg a tág határok közti válto­zásokhoz alkalmazkodni képes szer­vezeteket euritópoknak nevezzük. A környezeti tényezők amplitúdójának mesterséges megnövelése v. a kö­zépértékek erőteljes megváltoztatása rövidesen a sztenotóp szervezetek pusztulását okozza, (még euriö­cikus) Amszterdami Szerződés: az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződést és az Európai Közösségek Szerződé­seit módosító ~t az EU-tagállamok 1997. okt. 2-án írták alá. Az - az EU kv.-ében több szempontból is lénye­ges előrelépést jelent: erősödött a kör­nyezetpolitika közösségi szerepe és a fenntartható fejlődés alapelvének je­lentősége. Az -ben megfogalmazták, hogy az EU célja többek között a gaz­dasági tevékenységek kiegyensúlyo­zott, harmonikus és fenntartható fejlő­désének elősegítése, továbbá a kör­nyezet magas szintű védelme és mi­nőségének javítása. Az - jelentősége abban is áll, hogy tovább erősítette az integráció alapelvének ált.-sá tételét az EU környezetpolitikájában. Az ­­némileg egyszerűsítette a környezet­­politikai döntéshozatalt, ugyanakkor az ún. együttdöntési eljárást tette fő­szabállyá, erősítve ezáltal az Európai Parlament szerepét az EU kv.-i jogal­kotásában.

Next