Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
K
Környezetfejlesztési Intézet 618 lentés, a -*PEBLDS-rő\ szóló megerősítő határozat elfogadása. 5. Az ötödik EfE-konferencián, Kievben, 2003-ban újabb regionális megállapodásokat terveznek elfogadni (a Közlekedés, Környezet, Egészség; a stratégiai környezeti hatásvizsgálat; a környezeti felelősség témakörökben). A - külön vonulata az Európai Környezetvédelmi Program. Környezetfejlesztési Intézet (KöFI): 1999-ben létrehozott, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű központi költségvetési szerv. Fő tevékenysége a kv.-i alap célelőirányzata feladatainak előkészítése, utalványozása, ellenőrzése, információszolgáltatás és beszámolás. Közreműködik a szennyezett térségek, ter.-ek, vállalatok környezeti állapotának felmérésében, a környezeti károk megállapításában és a kockázat elemzésekben. Vállalkozási tevékenysége keretében kiadványok publikálásával foglalkozik, egyéb pénzügyi tevékenységeket, ingatlanforgalmazást, piac- és közvéleménykutatási stb. tevékenységet is végez. 2001-ben beolvasztották a KGI-be. környezetfertőzés: mikrobiológiai értelemben az az eset, amelyben a beteg V. tünetmentes mikrobahordozó (kórokozógazda) a mikrobát v. annak bizonyos fejlődési alakjait (spóra, lárva, pete stb.) a környezetbe üríti (igen gyakran anélkül, hogy kórokozógazda voltáról tudna), s ezzel az ott élő fogékony emberek, házi- v. vadállatok fertőződését okozza. környezetföldtan: a geológiának az elmúlt két évtized alatt elkülönült, önállósult tud.ága és gyakorlati ter.-e. A földtan eszközeivel és módszereivel a kv. és tvl. céljait szolgálja elméleti, alap- és alkalmazott kutatásaival, valamint gyakorlati tevékenységével. A környezetföldtan, ill. környezeti geológia kapcsolatrendszerét és legfontosabb feladatait a táblázat tartalmazza, környezetföldtani állapotfelmérés: az a földtani tevékenység, amelynek célja a vizsgált térség litológiai környezete, emberi létesítményei, valamint e kategóriák természetes és mesterséges elemei egymáshoz való viszonyának kv.-i szempontú megismerése, hatásmechanizmusainak feltárása. A ~ során elkészített dokumentációnak tartalmaznia kell a kőzettani - hidrogeológiai komponenseknek vizsgálati cél szerinti értékelését, a kedvezőtlen, v. káros geológiai folyamatok hatáslehetőségeit, a védendő természetes (pl. bg.-ok, vízkészletek) és mesterséges (pl. földtani feltárás, ipari műemlék) objektumok aktuális paramétereit, valamint a potenciális v. tényleges szennyező források helyét, jellegét, az általuk fennálló kockázati lehetőségeket. A - készülhet önállóan, mint pl. a környezetföldtani térképezés, de képezheti a környezetföldtani hatásvizsgálat tényfeltáró részét is. környezetföldtani hatásvizsgálat: a 20/2001. számú Kormányrendeletben rögzített „környezeti hatásvizsgálat”nak a litológiai és felszín alatti hidrológiai, valamint az ezeket érintő építészeti környezeti elemekre, elemrendszerekre, az egymásra hatás folyamataira és a rendszerben bekövetkező változások elemzésére vonatkozó része. Egy adott tevékenység ~át a törvénykezés szerint abban az esetben kell elvégezni, ha az felsorolásra kerül az 1995. évi Lili. kv.-i tv. 1. sz. mellékletében v. annak későbbi módosításaiban. környezetgazdálkodás: a természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Olyan gazdálkodási folyamat, amelyben az erőforrások felhasználása, a technika fejlesztése, a beruházások irányítása, az intézményi rendszer egymással összhangban fejlődik, s mindez lehetővé teszi az emberi szükségletek kielégítésének hosszú távú biztosítását. A ~ nem a kv. egy formája, hanem egy sajátos, a bioszféra hosszú távú érdekeivel összhangban lévő gazdálkodás. Szűkebb értelemben a tájhasználók részvétele a tér.felhasználási mód alakításában a térségüket ért és az általuk okozott károk kiküszöbölése, a kedvező hatások megőrzése érdekében. Környezetgazdálkodási Intézet (KGI): a Kv.-i Minisztérium szakmai háttérintézménye. Elsősorban a kv.-i és tvl.-i kutatásokkal, jogharmonizációval, jogszabály-előkészítéssel, kv.-i adatgyűjtéssel, kv.-i mérésekkel, továbbképzéssel és a kv. sokoldalú szakmai megközelítésének kérdéseivel foglalkozik. A ~et a kv.-i és vízgazdálkodási miniszter 1989-ben alapította a Kv.-i Intézet és a Vízgazdálkodási Intézet összevonásával. A ~ több szervezeti egységben működik. Az EU-csatlakozással összefüggő gazdasági kérdésekkel, feladatokkal, a K+F programokkal, a környezetgazdálkodás társadalmi, gazdasági, ökológiai kritériumainak feltárásával, valamint a döntések szakmai előkészítése mellett a környezet komplex értékelésével is foglalkozik. Kiemelt feladata a -»Nemzeti Környezetvédelmi Program Tvl.-i Alaptervében, a természet védelméről szóló tv.-ben és számos nemzetközi egyezményben foglaltak végrehajtása. A ~ Kv.-i Intézete elsősorban a levegőszennyezés csökkentésével, a vízminőség-védelemmel, a hulladék-