Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)

O

optimális evapotranszspiráció 166 optimális evapotranszspiráció:-*evapotranszspiráció optimális trágyaadag: 1. a tervezett mennyiségű és minőségű termés elé­réséhez szükséges összetételű legki­sebb műtrágyaadag. 2. az a trágya­adag, amelyiknél a jövedelem maxi­mális, vagyis ahol a legnagyobb a mű­trágyázás hatásának tulajdonítható termelési érték és a termelési költség különbözete, ahol 1 Ft pótlólagos trá­­gyázási költségre vonatkoztatva a ter­melési érték legalább még 1 Ft-tal nő. A max. jövedelmet biztosító trágya­adag szinte tv.szerűen kisebb, mint az adott viszonyok között elérhető max. terméshez, max. termelési értékhez tartozó. Ez az agrotechnika mindenko­ri szintjén a pótlólagos trágyaráfordítá­sok csökkenő hatékonyságának kö­vetkezménye. Az ~nál nagyobb dózi­sokkal bizonyos határig még növelhe­tő a termés, a termelési érték, de ezek a ráfordítások már nem térülnek meg a termelő számára. 3. a termelés jöve­delmezőségének (a termelési érték és a termelési költség hányadosának, vagyis az átlaghatékonyságnak) max.­­ához tartozó trágyaadag. Ez ált. ki­sebb a jövedelem max. szintjét bizto­sító trágyaadagnál, de a termelők a jö­vedelmezőség csökkenése ellenére is csak ritkán mondanak le jövedelmük további növeléséről. 4. adott pénz­összegért vásárolható trágyamennyi­ség egyes növények, ill. táblák közötti szétosztásával kapott olyan trágya­adagok, amelyekkel a gazdaság a le­hető legnagyobb jövedelmet éri el. 5. az a trágyázási mód, amely a gazda­ságos termelést anélkül biztosítja, hogy a környezetet károsítaná, óracsúcsvízhozam: adott vízellátási rendszerben egy óra alatt ténylegesen jelentkező max. vízfogyasztás v. ter­vezett vízigény. Az ~ a vízellátó háló­zat méretezése szempontjából mér­tékadó üzemszerű terhelés; a hálózat, a szerelvények, a szivattyúk mérete­zésének alapja. ordináció <lat.>: biológiai v. más jelle­gű objektumokat reprezentáló pontok elrendezése egy koordináta-rendszer­ben úgy, hogy ezáltal valamilyen ob­jektív függvényt minimalizálunk, feltár­va az objektumok közötti rejtett kap­csolatokat. Az adatstruktúra-elemző többváltozós módszerek jelentős ré­szének ez a feladata (főkomponens­­analízis, faktoranalízis, -*többdimen­ziós skálázás). ordinális hasznosság: különböző ja­vak a fogyasztók általi sorba rende­zése oly módon, hogy a legmagasabb hasznosságú jószág helyezkedik el a sor elején. - esetén nem állapítható meg bármely két, nem azonos szinten szereplő jószágról a közöttük lévő hasznosságkülönbség abszolút nagy­sága, csak annyit tudunk róluk, hogy az egyik jószág hasznosabb az adott fogyasztó számára, mint a másik (or­dinális mérési szint). Ezzel szemben a hasznosság kardinális felfogása sze­rint a javak a fogyasztók számára nyújtott hasznossága intervallum- v. arányskálán mérhető, azaz azt is tud­juk, hogy az egyik jószág mennyivel hasznosabb az adott fogyasztó szá­mára, mint a másik. Orfűi Vízfő-barlang: a Mecsekben, az Orfüi-völgy K-i oldalánál, 189 m tszfm.-ban fakadó Vízfő-karsztforrás fokozottan védett bg.-ja. A triász idő­szaki mészkőben kialakult rendszer jelenleg ismert, 150 m hosszú, csepp­­köves hasadékát 1960-ban tárták fel. A továbbjutást 20 m mélységet meg­haladó szifon zárja el. A patak vizét vízgazdálkodási célra hasznosítják. Az Orfűi Vízfő-barlang bejárata organikus gazdálkodás: biogaz­dálkodás organikus szennyezők, szerves szennyezők: a talajban, a felszíni és felszín alatti vizekben és a levegőben lévő, káros folyamatokat elindító, ter­mészetes v. mesterséges forrásokból származó szerves anyagok. Az egyes - illékonysága, vízben való oldhatósá­ga, a talaj és a kőzetek szilárd fázisá­hoz való kötődése, sűrűsége és a bak­tériumok lebontó hatásával szembeni ellenállása igen különböző; ennek megfelelően sorsuk a felszíni vizekbe v. a talajba kerülésük után, ill. az elle­nük való védekezés igen különböző lehet. organizáció, szervezettség, szerve­ződés: 1. a szervezet fejlődése során a genetikai kód és más fejlődési té­nyezők (induktor) összhangjából ere­dően a sejtek, szövetek, szervek alaki és működésbeli integrált sajátosságai­nak kialakulása, amely egy életképes, harmonikusan működő élő rendszert eredményez, (még -»biológiai szerve­ződés) - 2. a sérült ter.-ek szövetpót­lása kötőszövettel. A folyamat részei: az elhalt részek eltávolítása (demar­cate), a sarjszövet kialakulása, heg­szövet megjelenése, majd a hegszö­vet zsugorodása (hegesedés). Organization for Economic Coope­ration and Development: -»OECD organogén elem: -abiogén elem organogén üledékek, szerves erede­tű üledékek: az állóvizek és a tengerek szerves eredetű lerakódásai. Ilyenek pl. a mészbaktériumok és algák közre­működésével keletkezett meszes üle­dékek, amelyekből a mészkő képző­dik. A kovavázas algák vázait tartal­mazó üledék, a diatomeás iszap az óceánok fenekén sok millió km2-t borít. Az édesvizekben az ~et elsősorban a növényi eredetű -*/ápi és mocsári lerakódások képviselik. Legismertebb típusa ezeknek a tőzeg. Hosszú idő alatt ezek az állóvizek medencéit ki is tölthetik. Hasonló szerepet játszanak a tengerpartok feltöltődésében a -*man­groveerdők, a hűvös, nedves hegyvi­dékeken a dagadólápok sphagnum mohái. Az állati eredetű ~ között a ko­­rallépítmények a legismertebbek. De szerves, üledékes eredetű a kőszén, a kőolaj, a földgáz, az aszfalt, a földi viasz és a guanó is. organoleptikus tulajdonságok: a víz érzékszerviig észlelhető tulajdonsá­gainak összefoglaló neve. Elsősorban a víz színét, ízét és szagát szokták ide sorolni. organotróf: -*heterotróf óriás-korai denevér (Nyctalus lasiop­­terus): mindenütt ritka, szórványos előfordulású emlősfaj. Eddig ismert le­lőhelyei Európa D-i felén találhatók. A dél-orosz erdős sztyeppék övében az Urálig terjed. Erdei, odúlakó faj. Mo.­­on mindössze néhány esetben került elő. Védett. óriás útifű (Plantago maxima): az úti­fűfélék családjába tartozó eurázsiai el­­terjedésű, ősi láp- és mocsárréti faj, amely hazánkban eltűnőben lévő ritka­ság. Tojásdad-lándzsás tőlevélrózsából emelkednek 60-100 cm magas tőko­­csányain füzéres virágzatai. Tőlevél rózsájának levelei felállóak. Ebben és óriás méretével különbözik a gyakori réti útifűtől. Jún.-júl.-ban virágzik. Je­lenleg egyetlen biztos termőhelye van a Duna-íisza közi Turján-vidék me­szes altalajú kékperjés láprétjén (Kun­­peszér). Fokozottan védett unikális faj. Ormánság Alapítvány: 1990-ben ala­kult az Ormánság tájegység támoga­tására. Célja a Drávazug térség fej­lesztése, a munkanélküliség csökken­tése, a biogazdálkodás létrehozása. A drávafoki Fodor Kúriát felújította, mű­ködteti, helyet biztosítva a falusi és

Next