Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)
R
részletes környezeti hatástanulmány 256 Egy részecskeszűrő regenerálása olajégővel részletes környezeti hatástanulmány: az -»előzetes környezeti tanulmányt követő második lépés. Egyrészt az előzetes környezeti tanulmány további pontosítását szolgálja, másrészt több olyan elemet is tartalmaz, amelyek a környezeti hatásokat, ill. ezeken túlmenően az egészségügyi, társadalmi, gazdasági hatásokat is körvonalazzák. Elkészítése a —*környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabályban meghatározott körben minden esetben kötelező, egyébként a hatóság döntése alapján kell elkészíteni, részmérőfelület: a mérőfelület megosztásával keletkező felületrész. Ipari létesítmények és építkezések (üzemek) zajkibocsátásának vizsgálatakor a mérőfelület részfelületekre bontható, ha az üzem valamelyik oldalán egyidejűleg két (v. több) eltérő nagyságú zajhatárértéknek kell teljesülnie, az üzem alakja, alaprajzi elrendezése, a környező épületek helyzete v. a zajkibocsátás jellege ezt indokolja, részvételre képesítés: a társadalmi részvétel hatékonyságát fokozó intézményrendszer. Mivel a társadalmi részvétel az államigazgatás demokratizmusát és hatékonyságát elősegíti, a kormányok ált. igyekeznek az egyének, lakossági csoportok és a kv.-i társadalmi szervezetek -ét ellátni. ~ről beszélhetünk ált. és egyedi értelemben, a konkrét ügyekhez kapcsolódóan, a ~ mindkét esetben történhet kv.-i és szervezeti, eljárási információk szolgáltatásával, valamint intézményi segítséggel. Az -*aarhusi egyezmény nyomán a -hez soroljuk még az ún. negatív -nek, azaz annak kizárását is, hogy a részvételi jogaikat gyakorlókat megkülönböztetés v. egyéb hátrányok érhessék. részvízgyűjtő: nagyobb vgyt.-ből elhatárolt olyan rész, amelynél kijelölhető az a szelvény, amelyen keresztül az elhatárolható részre jutó víz távozik. A vízgyűjtők hierarchikus felépítésűek, így pl. a Fekete-tenger vízgyűjtőjéből - a Duna vgyt.-e, azon belül - a Tisza vgyt.-e stb. retardációs faktor, késleltetési faktor: az -»adszorpciónak a különböző anya-1. tüzelőanyag 2. olajégő 3. hőmérséklet 4. nyomás 5. vezérlőrész 6. levegő 7. szigetelés gok mozgékonyságára gyakorolt (a mozgást fékező) hatását a ~ral lehet kifejezni. A késleltetési faktor (Rf) definíció szerint = (az adszorptívum tömege az oldatban + az adszorptívum tömege az adszorbensen)/az adszorptívum tömege az oldatban, azaz: az Rf tehát egyenesen arányos a kd megoszlási hányadossal (->adszorpciós izoterma). Az Rf értéke azt mutatja meg, hogy az oldószer (a víz) mozgásának a sebessége v. az átázott réteg vastagsága hányszorosa az adszorbeálódó anyag mozgási sebességének, ill. az anyag által megtett úthossznak. Jelölések: p = a, a talaj térfogattömege, g/cm3; 0 = a talajnak az a nedvességtartalma, amelyiknél az áramlás végbemegy, cm3/cm3. A ~t az adszorbeálódó anyagok mozgását leíró modellekben is figyelembe veszik, retard trágyák: minden olyan műtrágya, szerves trágya v. természetes anyag, amely kicsi oldhatósága, lassú átalakulása v. lebomlása következtében lassabban, de egyúttal hosszabb ideig szolgáltat tápanyagot a növények számára. Előszeretettel használnak ~at az ökológiai v. más néven biogazdálkodásban. Ezek legtöbbje természetes anyag. Lassú hatásúnak tekinthetők emellett a finomra őrölt nyersfoszfát, a hiperfoszfát, a termofoszfát műtrágyák, mint pl. a Thomassalak és a kálium-metafoszfát is. Kimondottan ~nak készítik karbamidból az ún. lassan ható N-műtrágyákat. Lassan ható nitrogénműtrágya időben elhúzódó hatása a termék oldhatóságának csökkentésével, ill. a talajban történő bomlásának, átalakulásának lassításával érhető el. A lassan ható N-mütrágyák három fő csoportba oszthatók: 1. karbamid-aldehid kondenzátumok, 2. bevonatos műtrágyák, 3. inhibitoros műtrágyák. Lassan ható mikroelemtrágyák: jellemzőjük, hogy mikroelem-tartalmuk vízben kismértékben oldódik, oldódásuk a talajban lassú, ezért hatásukat csak lassan fejtik ki. réteg, sztrátum: 1. a kőzetek sík v. egyenetlen felületekkel (réteglapokkal) határolt része. Vastagsága néhány mm-től néhány m-ig, ritkán néhányszor tíz m-ig terjedhet. A -ekre tagolódás (~ződés) elsősorban az üledékes kőzetekre jellemző, de egyes magmás és gyengén átalakult kőzeteknél is megfigyelhető. A ~ lehet kőzettanilag egynemű, v. összetétele a ~en belül megváltozhat. A -lapok gyakran párhuzamosnak tűnnek, a ~ek táblaszerűnek látszanak, nagyobb távolságot tekintve azonban vastagságuk változik és térbeli elterjedésük korlátozott. A - képződése során a környezeti feltételek lényegében nem változnak. A -eket elválasztó -lapok az üledékképződés számottevő megváltozása miatt alakulnak ki. Jelezhetik az üledéklerakódás rövid idejű megszakadását, lelassulását v. felgyorsulását, a felhalmozódó üledék anyagának, jellegének megváltozását. - 2. az élettájakon belül függőleges irányban megkülönböztethető részek. rétegcsúszás: -»atektonikus mozgás rétegdőlés: a réteglapnak a vízszintes síkkal bezárt szöge. Mérése geológus kompasszal történik, ennek során a dőlés irányát és hajlásszögét határozzák meg. Az üledékes kőzetek képződése során a réteglap az üledékgyűjtő aljzatának felszíne volt. Ez a felszín gyakran közel vízszintes, más esetekben nem elhanyagolható hajlásszögű lejtő lehetett. A későbbi tektonikai mozgások során a rétegek eredeti helyzete megváltozhat, a rétegek kibillenhetnek, meggyűrődhetnek. A dőlés mérésével a rétegek jelenlegi térbeli helyzete állapítható meg, amelyből következtetni lehet a tektonikai mozgások jellegére, irányára, réteges homokjavítás, Egerszegiféle aljtrágyázás, réteges talajjavítás: az 1950-es évek elején bevezetett homokjavítási módszer, amelynek lényege a víz- és a tápanyag-szolgáltató talajréteg mélyítése. A trágyát nem a szokásos módon szántják a talajba, hanem egy v. több (2-3) egymás feletti rétegben. Több réteg elhelyezésekor a legalsó réteg kb. 45-60 cm mélyre kerül, a következők 15-20 cm-rel feljebb. A rétegtrágyázásra megfelel bármilyen, trágyázásra alkalmas szerves anyag, mint pl. a szerves trágya, tőzeg, komposztfélék, zöldtrágyák. A trágyaréteg elhelyezése különleges ekével történik. A kolloidokban gazdag trágyaréteg felfogja a lefelé szivárgó csapadékot, és így szárazabb időjárás esetén tovább táplálja a növényeket. E termésnövelés hatása 10-12 évre tehető. Trágyaigény 80-100 t/ha. A jelentős szervestrágya-szükséglet, költséges kivitelezés, speciális gépigény miatt csak nagy termelési értékű kultúrákban alkalmazzák.