Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A szovjet irodalom fogadtatása a magyar irodalmi irányzatok és írók részéről
Ugyanez a szimbólum tér vissza Bődülj torony c. versében, mely egyértelműen a csatázó költő harci kiáltása. Bődülj torony, rohanj hát! Fusd ki magad kedvedre ! Szépekkel, nagyokért — hiszen úgy is visszajössz. Nyilvánvaló, hogy a szovjet irodalom megismerésétől nem függetlenül alakult ki és fogalmazódott meg József Attila kritikáiban és esztétikai tanulmányaiban egy igazi forradalmi költészet és költői magatartás követelése, amely az egyértelmű, közérthető, nyílt forradalmi kiállás mellett137 magában foglalja a harcot a szocialista irodalmat elsekélyesítő, szólamszerű irodalmi megnyilvánulások, vulgarizáló nézetek s az ezzel összefüggő formai igénytelenség ellen. Ezt látjuk elsősorban a Sarló és Kalapács irodalmi platformtervezetéről készített bírálatában138; erről tanúskodik polémikus megjegyzése Kirpotyinnak arról a vulgarizáló nézetéről, hogy a lélekelemző, cselekmény nélküli színház a polgári érzületből ered.139 A művészetről vallott felfogása alapvonásaiban közel áll ahhoz a gondolatmenethez, melyet Majakovszkij fejtett ki a költészet lényegéről. József Attila találkozása a szovjet irodalommal nem volt véletlen. Ennek a szükségszerű találkozásnak megvolt a jelentősége világirodalmi rangú szocialista költővé érésének útján. NAGY LAJOS József Attila mellett Nagy Lajost kell megneveznünk, mint azoknak az íróknak egyikét, akiknek szemléletére, művészetének kialakulására legerősebben hatott az új orosz irodalom. Bátor baloldali szemléletének mély gyökerei voltak. A Tanácsköztársaság idején készült cikkeiben örömmel köszöntötte az irodalom felszabadulását a tőke cenzúrája alól,140 és síkraszállt a művészet öncélúsága ellen, a haladó világnézetű irodalomért.141 A lenini pártosság elvét vallotta, nyilván anélkül, hogy Lenin irodalmi nézeteit 137 L. a kassáki esztétika szigorú elvi bírálatát: Kassák Lajos 36 verse. К 1931. 9. sz. 668—71. 138 József Attila Összes Művei. III. k. 209—19. és 446. — Rokon cikk volt ezzel Miért nem én? c. végletesen elkeseredett hangulatban írt, elveszett pamflet je, melyben a moszkvai emigrációnak azokkal az írótagjaival polemizál, akiket felelősöknek tart a szovjet írók első kongresszusára való meghívásának elmaradásáért. L. Sándob Pál: Emlékeim József Attiláról. József Attila Emlékkönyv. 326—27. — Nádass József emlékezése utolsó találkozásukról is megerősíti József Attila szenvedélyes állásfoglalását a még létező proletkultos-rappista felfogás, a művészi igénytelenség ellen. L. Nádass József: Néhány emlék tizenkét esztendőből. József Attila Emlékkönyv. 161—62. és uő: Láng és korom. 383—84. — Vértes György szerint a József Attilát elítélő szektás platformtervezet nem a Sarló és Kalapács hivatalos álláspontja, hanem csupán egyes írók véleménye volt. L. József Attila és az illegális kommunista párt. ItK 1963. 2. sz. 199—203. 139 József Attila Összós Művei. III. k. 272. 140 Nagy Lajos: Proletár-irodalom. VL 1919. 13. sz. 2—3. 141 Uő: Világszemlélet az irodalomban. Uo. 1919. 14. sz. 3—4. 184