Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai - Tudománytörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1967)
A történetíró
hogy Szegeden a nemesek nagy tömege gyűlt össze üdvözlésére.100 Futakon viszont az ünnepélyes gyűlést, amelyre V. László 1456-ban az egész ország nemeseit hívta össze, sok előkelő részvétele tette népessé.101 A nemest azonban Thuróczy nemcsak előkelőnek mondja, hanem úrnak is. Abban a fejezetben, ahol V. Lászlónak uralomra lépését beszéli el, mindenütt, ahol az események emlékét fenntartó egykorú oklevelek nobilist említenek, nála dominus megjelölést találunk.102 Ugyancsak az urak közé érti a nemeseket, amidőn feljegyzi, hogy Nándorfehérvár védelmére kik nem jöttek el.103 A szöveg, amelyet a fogalmazásnál szeme előtt tartott, Aeneas Silvius elbeszélése, világosan utalt a nemesek távolmaradására: A keresztesek nem kis hadserege nem gazdagokból és nemesekből, hanem a nélkülöző és bárdolatlan köznépből került ki.104 Bár fel lehetne tennünk, hogy Thuróczy osztálya iránti elfogultságból nem marasztalta el a köznemeseket tétlenségük miatt és hárította a felelősséget egyedül a főurakra, hihetőbbnek látszik, hogy a dominusokkal vette őket egy kalap alá. Feltevésünket megerősíti az a megfigyelés, hogy máshol megint a nobilis megjelölést előkelő, báró, úr értelemben használja. Ha ugyanis V. László Budára utazását leírva, kíséretében Ciliéi mellett „sok más nemest” is szerepeltet,105 ezeken csak a királyi környezet tagjait értheti. Ennek a környezetnek, 1453-ban Bécsben a király mellett összegyűlt tagjai között forrása, Aeneas Silvius név szerint felsorolt több birodalmi herceget, azután megemlítette, hogy rajtuk kívül Csehországból sok, Magyarországból pedig több báró is ott volt.106 Thuróczy átfogalmazásában ez a szöveg így hangzik: sok nemes özönlött a királyhoz mind saját országaiból, mind idegenből.107 Valamennyi most felsorolt megjelölést pontosan oly értelemben is használja Thuróczy, amint az a korabeli oklevelekben szokásos volt. A proceres tehát előkelőt is jelent,108 a dominus főurat,109 a nobilis köznemest.110 Ugyanakkor bizonyosnak látszik, hogy következetlensége nem írói felületesség eredménye. Az a tendencia lappang mögötte, hogy a nemességet a főurakkal azonos színvonalon 100 Uo. I. k. 330. 1. 101 Uo. I. k. 346.1. Nem ennyire nyilvánvaló a proceres kifejezésnek a nemessel való azonossága, amidőn a főurak V. Lászlót azzal ingerük Hunyadi László ellen, hogy ezt az előkelők és a köznép rokonszenve tette dölyfössé. Uo. I. k. 349. 1. — Ha azonban meggondoljuk, hogy a Hunyadi-család nemigen dicsekedhetett főúri párthívekkel, s ugyanakkor valószínűtlen, hogy Thuróczy éppen a köznemességet mellőzte volna, amelynek körében a kormányzó népszerű volt, az ellenmondás feloldására ismét csak az előkelőknek a nemesekkel való azonosítása kínálkozik a legalkalmasabb megoldásul. 108 Uo. I. k. 334. 1. 103 „Hungáriáé tamen domini... armorum auxilium ferebant minime.” Uo. I. k. 339. sk. 1. 104 „Is . . . cruce signatorum haud parvum congregavit exercitum, non divitum ac nobilium, sed inopis atque incompositi vulgi.” Opera omnia. 403. 1. (Europa 8. cap.) 105 Schwandtner i. m. I. k. 336. 1. 106 Opera omnia. 412. 1. (Europa 22. cap.) 107 Schwandtner i. m. I. k. 334. 1. 108 Uo. I. k. 348. 1. 109 Uo. I. k. 336. 1. 1,0 Uo.' I. k. 320., 324. 1. 175 i