Móricz Zsigmond: Móricz Zsigmond hagyatékából - Új magyar múzeum, Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 4. (Budapest, 1960)
Jegyzetek
küldte, a munkások, akik mind nagyobb helyet kapnak Móricz novelláiban, riportjaiban az író élete vége felé. 1935-ben és 1936-ban József Attila és Móricz többször találkozott, már Budapesten. 1936 novemberében küldte el József Attila Móricznak a Medvetánc dedikált példányát, baráti levél kíséretében. Móricz egy novellát is adott a Szép Szónak, a költő kérésére. A Pester Lloyd 1936. december 25-i, karácsonyi számában jelent meg, Lázár Leó fordításában Zu Weihnachten ist’s schmerzlicher címmel Móricz novellája József Attila gyermekéveiről. A költő gyakori vagy' legalábbis ismételt együttléteik során mondhatta el mindazt, ami később Móricznál novellává formálódott. Az elbeszélésnek nem egy mozzanatában olyan tényekre ismerünk, amelyeket József Jolán is megü t öccséről. Az elbeszélés magyarul nem jelent meg Móricz életében ; 1957. november 29-én az Élet és Irodalom közölte. (Móricz és József Attila kapcsolatáról vö. még cikkemet : József Attila ismeretlen levele, Irodalomtörténet, 1958 : 459—-460.1.). Móricz szövegét gépiratból közöljük; az eredeti a hagyatékban található. A novellának két kidolgozása is fennmaradt, az eltérések jelentéktelenek, feltüntetésük a kritikai kiadás feladata lesz. 42. — A pünkösdi rózsa Rádióelőadás 1937. május 17-én 18 óra 50 perckor. A hagyatékban két szöveget találtunk (mindkettő gépírásos), kisebb eltérésekkel. „Mostanában Mohács századával foglalkozom..- írja Móricz. Ekkoriban tervezte, hogy Dózsáról regényt ír. Néhány publikált történelmi tárgyú elbeszélése (Báthory Zsófia gyónása, ] 936, Lábatlani Kata kemencéje, 1937, Levél a dajkához, 1937) mellett ez a novella is erről az érdeldődésről és kísérletről tanúskodik. 43. — Vázlatok az Életem regényéhez E két gépírásos feljegyzés — mindkettő a hagyatékban maradt meg — minden bizonnyal az Életem regénye mellékterméke. A II. részről Móricz a szövegben említi, hogy 1936 július 19.-i ; az I. rész valószínűleg valamivel későbbi, talán 1937-es. — Az első rész mindegyik lapjára Móricz géppel ráírta : Pr. Nem tudjuk, mit jelent ez a rövidítés ; talán a primus vagy prima rövidítése, esetleg arra utal, hogy első fogalmazás. A két részletben említett anyagot később feldolgozta az Élelem regényében, nagy változtatásokkal. A második töredék egy' részét Móricz Virág közölte említett könyvében. 44. — Kertem regénye Előadás a Cobden Társaságban, 1938. március 11-én. Az előadás két változatának gépirata is megvan, az eltérések nem jelentősek; sajnos mindkét szöveg vége hiányzik. A Cobden 1938 májusi száma hírt is ad az előadásról; a hír szerint Móricz előadásának címe : Az én kertem. A Pesti Napló 1938. március 10-i, 11-i és 12-i száma is említi az előadást, mely'et Móricz az Ernst Múzeumban tartott, s hozzáfűzi: „A mindvégig humoros motívumokkal átszőtt előadást a közönség nevében Halasi Fischer Ödön köszönte meg.”