Nemes István: Radnóti Miklós költői nyelve - Irodalomtörténeti füzetek 94. (Budapest, 1979)
I. Lírai örökség
ban lépten-nyomon találunk efféle dinamikus, vitalisztikus képsorokat, például „Óh szabadulás! — Mámorosán / táncolnak körül a szelek, / rózsák tolongnak szemeimben / s minden / rostomban ujjongás bizsereg” (Háború után). Részben uralkodik a fiatal Illyés líráján is, például: „A legsűrűbb éji óra alatt kel ki / Öklömből az első tűzmadár, égi rianás, a villám!” (Szegény legény). A fiatal József Attilára áradó Kassák-hatás közismert. Nyilvánvaló az efféle képsorból is: „Esik, esik — / a por nedvesen reszket életünkön. / Csattog,,dörög-dörömbölnek — hallod? a szívünkön” (Esik). Szabó Lőrinc, József Attila és Illyés Gyula korai lírájában a rövid életű magyar avantgarde feszített szókapcsolást eredményez. A szószerkezetek asszociációs szférája dúsabb lesz. A gondolati komponensek előretörését jól jelzik az elvont fogalmak, amelyek a versekben számottevően elszaporodnak. Megelevenítő jelzőikkel elütnek ugyan a hagyományos kompozíciós rendszerektől, sajátos antropomorfizáló metaforáikkal mégis egyre inkább különböznek a korai avantgárd szélsőségeitől is: „benne egyenruhás /hódolat hozza-viszi / a kényes nőket, elegáns urakat” (Szabó Lőrinc: Grand Hotel Miramonti); „Topogásod muzsikás romlás / falam ellened örök omlás” (József Attila: Áldalak búval, vigalommal)', „Tovaringatja fodrosán a szél / a tűnődve zümmögő időt.” (József Attila: Határ); „Mit ittam én egyre mohóbban, / Micsoda észvesztő, tömény / Mámort, hogy megvigasztalódjam? „ (Illyés Gyula: Avar). Kassák ábrázolása, ha nem is az indulás első lépéseinél, de elég korán visszhangra talál Radnótiban is. A hatás egyrészt közvetlenül éri, hisz egy elméleti cikk is tanúskodik Kassák költészetének tanulmányozásáról.18 De eljuthatott a hatás közvetítők (Illyés Gyula, József Attila, Vas István) által is. Az expresszionista lírikus sajátossága, hogy mellőzi a versnek minden olyan kötöttségét, amely a közvetlen áradást és lendületet 18 Radnóti Miklós: Kassák Lajos költészete. Nyugat, 1939. II. 49-52. Újraközölve in: R.M. Művei. Bp. 1976. 766—772. 23