Oltványi Ambrus (szerk.): Vörösmarty Mihály: Drámák VI. Czillei és a Hunyadiak. Hunyady László - Vörösmarty Mihály összes művei 11. (Budapest, 1966)
Jegyzetek - Egyéb jelölések - Czillei és a' Hunyadiak
Székesfehérvár utcáin, mint amazok Róma fórumain. Déva jók és bölcselkedők ■— persze a maguk módján — mint amazok. . . Egyébként ők is híreket lesnek a nándori csatából és várják a diadalmas Hunyadi visszatérését.” (Kiss E. 23—24-) 239—265. A két sírásó felléptetése a Hamlet hasonló jelenetének (V. felv. I. szín) Vörösmartyra tett hatásáról tanúskodik. (Kiss E. 24.; Fest 49.) 242—243. A Hamlet említett jelenetében az Első sírásó jegyzi meg, hogy a sírásó készíti a legtartósabb munkát, „mert az olyan házat csinál, hogy ítéletnapig eltart.” Harmadik felvonás 130. A' Róma ellen pártos cseheké — a Felvidéken tanyázó cseh zsoldosok a katolikus egyház által élesen elitéit huszita tanokat vallották. 204. Turóczy (Thuróczy) Benedek — Czillei familiárisai közé tartozó nemesúr; 1448-ban és 1451-ben szlavón vicebán, 1454-től varasdi ispán, 1457-ben királyi kincstartó. Mátyás is szolgálatába fogadta: 1461-ben körmöcbányai kamaraispán, 1463—64-ben királyi ajtónállómester volt. (MÁlyuSz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok 1957. 535.) 1457-Ъеп részt vett Hunyadi László elfogatásában. Tervezett drámaciklusa második részének személyei között — a Hunyadi László-töredék első részletes tervvázlatának tanúsága szerint — Vörösmarty őt is fel akarta léptetni. 330—342. E részlet Shakespeare III. Richardjának egyik részével (III. felv. I. szín) mutat némi hasonlóságot (FEST 51.) Ott a kis York herceg kéri el Glostertől — éles célzások kíséretében — tőrét. „Micsoda éles szellemmel vitázik!. . . Csodás ravaszság ilyen ifjú korban” — jegyzi meg erre Buckingham. (Vas István ford.) 351. A’ szent kehelyrel — A husziták — a katolikus liturgia előírásaival szemben — ragaszkodtak a két szín (kenyér és bor) alatt történő áldozáshoz. Ezért vált a misében a hívőknek kiszolgáltatott szent kehely mintegy a huszita vallás jelképévé. A husziták egyik — mérsékeltebb — szárnyának elnevezése („kelyhesek”) szintén erre a körülményre utal. 369—378. FEST Sándor e sorokkal kapcsolatban egy rokon shakespeare-i motívumra figyelmeztet. A János királyban Ausztria főhercegét, aki oroszlánbőrt visel, ismételten ezzel gúnyolják (II. felv. I. szín, III. felv. 1. szín), akárcsak Giskrát — már az I. felv. 760. sorában is, később pedig a IV. felv. 44. sorában — a medvebőrrel. (Fest 52—53.) 396—442. Zierer másodszori színrelépésekor még élesebben tűnik szembe rokonsága a Hamlet Osrick-jával, mint az I. felvo-22 Vörösmarty VI. 337