Oltványi Ambrus (szerk.): Vörösmarty Mihály: Drámák VI. Czillei és a Hunyadiak. Hunyady László - Vörösmarty Mihály összes művei 11. (Budapest, 1966)
Jegyzetek - Egyéb jelölések - Czillei és a' Hunyadiak
történelmi kutatás álláspontja szerint Hunyadi János 1407 körül születhetett. A nándorfehérvári csata idején tehát még nem volt öreg ember; halálát a váratlanul rátört betegség okozta. (Elekes Lajos: Hunyadi. Bp. 1952. 85—86.) 615—631. Fest Sándor megállapítása szerint (Fest 49—50.) Zierer alakjának mintaképe a Hamlet Osrick-ja (V. felv. 2. szín) volt. Mindkét figura a mulatságosan finomkodó, keresett modorú udvaronc típusát testesíti meg. 652—657. E —- prózaként rögzített — sorokban félreismerhetetlen jambikus lejtés érvényesül. А К tanúsága szerint (1. a Szövegváltozatok c. fejezet megfelelő helyén) Vörösmarty e rész legelső szövegezését elvetette, és későbbre hagyta a végleges megfogalmazást. Az azt megelőző próbálkozások között valószínűleg egy tisztán jambikus metrumban írt változat is szerepelt, s ennek nyomait a legvégső forma is megőrizte. 786. Én ezt az embert kétszer megvertem ■—■ az első vereséget Giskra tulajdonképpen nem magára Hunyadira, hanem Székely Tamás nevű alvezérére mérte 1449 szeptemberében Kassa környékén. Másodízben — 1451 szeptemberében Losoncnál — magát Hunyadit győzte le. Thtjroczi és Bonfini szerint Hunyadi seregének egy része — árulás következtében — nyomban a csata elején minden ok nélkül megfutamodott. A győzelem révén csaknem egész Felső-Magyarország Giskra hatalmába jutott. 900. Brankovics György szerbiai despota (uraik. 1427—56.) Több ízben a magyaroócal szövetségben harcolt a Szerbia teljes leigázására törekvő török seregek ellen. Az 1444. évi várnai csatavesztés után Hunyadi Jánossal ellenséges viszonyba került. Konstantinápoly eleste után elismerte a szultán fennhatóságát országa felett. 1456-ban Szilágyi Mihály elfogta, és csak V. László közbenjárására bocsátotta szabadon. Az összecsapásban Brankovics megsebesült, és sebeibe még ez év decemberében belehalt. Az r85o-es években Obemyik Károly drámát írt róla. Második felvonás г. III. Calixt(us) pápa, családi nevén Borgia Alfonz (uraik. 1455—58). Főleg mint a kánonjog tudósa tett szert tekintélyre. Az európai uralkodókat követei útján eredménytelenül igyekezett törökellenes kereszteshadjárat indítására rábírni. A nándorfehérvári győzelem emlékére elrendelte, hogy aug. 6-át az egész keresztény világban mint az Úr színeváltozásának ünnepét üljék meg. 1—158. Krss Ernő szerint a Vörösmartytól színre vitt pórok a Shakespeare Julius Caesarjában (I. felv. r. szín) ábrázolt római polgárokra emlékeztetnek. Ezek „épp úgy őgyelegnek 335