Péczely László: Tartalom és versforma - Irodalomtörténeti füzetek 49. (Budapest, 1965)
III. A ritmus funkcionális szerepe
J/égis győztes, | mégis új és | magyar. Végül nem véletlen, hegy a vers leglényegesebb fogalma, az „új” hatszor fordul elő, s öt esetben iktusos helyen áll. Ez az egyetlen példa is meggyőző erővel képes bizonyítani a lazább sorozatosságú versforma művészi kifejező funkcióját. Szemlénk utolsó állomásához értünk, ahhoz a szélső típushoz, amelynek a lényege az egyedi vagy az egyszeri ritmus. Amint említettük, ez esik legtávolabbra a sorozatosságot következetesebben megvalósító metrikus verstől, s legközelebb a szabad vershez. Míg Adynál a versszak keretének nagyobb egységei visszatérnek, addig itt a sorok szótagszáma és a versszak sorainak száma is szabad, a rímképlet sem ismétlődik. Bár itt is beszélhetünk bizonyos értelemben sorozatosságról, valami ritmikai állandóságról, a ritmus „alapszövetéről”, csak ez jóval elmosódottabb, mint az előző típusoknál, néha alig kivehető. Mindezt konkrét példával illusztráljuk, József Attila Külvárosi éj c. nagy versével — megmutatva e típus tartalomkifejező funkcióját. Helyenként egészen apró részletekbe behatoló elemzést végzünk — nem csupán az esztétikai értékek felderítése érdekében, hanem azért is, hogy újabb líránk verseléséről fogalmat nyerjünk.53 A mellékudvarból a fény u ύ___y y____ 1 u — ]8 a hálóját lassan | emeli, — _______y u 1 ύ u u 18b mint gödör a | víz fenekén, V ύ u 1 u : — : u u___j8 a konyhánk már | homállyal teli.y ___— 1 ύ___y ! u u ]|8b Csönd, — lomhán szinte lábrakap y íj y__\yv — u y\8 a s mászik a | súroló kefe; — u u — u___u u II8 b fölötte egy kis | faldarab ó y u y y y u y 18 a azon tűnődik, | hulljon-e. ú yu__ 8 b Következetes szótagszámával és rímelhelyezésével szabályos, zárt formával van dolgunk, ugyanúgy, mint a záróversszak, amely e két kezdő versszakkal együtt ritmikailag is mintegy keretbe foglalja a tájrajzot. Az első sorban időmérték szerint, továbbá iktus és hangsúly egybeesésével határozott intonálással indul a ritmus. A következő két 63 Erre nézve 1. Kiss Ferencnek József Attila verseléséről szóló idézett tanulmányán kívül még Horváth István Károly: József Attila és a klasszikus metrum c. közleményét (Itk. 1955. 2. sz. 178 —191. 1.). A vers részletes verstani utalásokat is tartalmazó elemzése Kiss Ferenc egyik újabb tanulmányában: A „Külvárosi éj” (Itk. 19G2. 5. sz. 580. 1.). 122