Péter László: Espersit János, 1879-1931. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez - Irodalomtörténeti füzetek 1. (Budapest, 1955)
2. Espersit János pályakezdése
Juhász Gyulának (1883—1937) és József Attilának (1905—1937) életében, költészetében, kimutathatóan jelentős nyomot hagyott ez a város, az itt töltött esztendők, az itt kapott indítások, de főként az itteni jóbarátok következtében. Ez utóbbiak közül is kiemelkedik egy különös egyéniség alakja, Espersit Jánosé, aki nemcsak a város haladó mozgalmainak járt élén, de művészettörténetünk is, irodalomtörténetünk is a mecénásnak egy különös, kései és vidéki típusát örökítheti meg alakjában. Espersit János irodalomtörténeti szerepe is többrétű : nemcsak külön-külön a Juhász Gyulára és a József Attilára tett hatásában, életükre való befolyásában mutatkozott ez meg, de abban is, ami tán a legnagyobb jelentőségű : kapocs volt ő az ellenforradalom elől magányába húzódott nagy költő és a pályájára akkor induló fiatal diák között. Espersit Jánosé a kétségtelen érdem, hogy József Attila kora legnagyobb költőjének, Juhász Gyulának baráti támogatásával, biztatásával indulhatott el költői pályáján. 2 Espersit János Révai Miklós és Bartók Béla földije : Nagyszent miklóson, 1879. január 18-án született.7 Családja a 18. századi nagy népmozgalom, a Temesköz betelepítése alkalmával hazánk földjére került francia — állítólag elzász-lotharingiai — eredetű familia; ősei talán azok közt a bátor, elveikért áldozatot hozó, a szabadságért hazájukat is elhagyó emigráns hugenották közé tartoztak, akiket a Temesköz első krónikása szerint »a harczias események az osztrák néptartományokból kiszorítottak és kik Magyarországon s Bánságban találtak ótalmat és befogadást«.8 Espersit nem kis büszkeséggel magyarázgatta gyermekeinek különös vezetékneve valószínű etimonját : az esprit számára nemcsak véletlen örökség volt, de — nomen est omen — hivatást, életének értelmét adó föladatot jelentett neki. Apja, ugyancsak Espersit János, e francia ág sarja, anyja pedig, Schlagetter Regina, aki csupán négy évvel előbb halt el 7 Életrajzi adatait családja tagjainak ; nővérének, Pataki Dónesnének ; lányénak, Árva Józsefnénak (előző férje után : Gyulény Oszkárné) ; fiának, Espersit Jánosnak köszönöm. Rövid életrajzát 1. még Makó monográfiája 177.1., Vermes Ernő (szerk.), Csanád vármegye tíz évvel Trianon után fGvulal 1929. 69 — 70. 1. és a halálakor megjelent nekrológban : MFrŰ 1931. dec. 1. 8 Bőhm Lénárt, Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön történelme. Pest 1868. II. 246. 1. 7