Péter László: Espersit János, 1879-1931. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez - Irodalomtörténeti füzetek 1. (Budapest, 1955)
9. József Attila pártfogója
közlésével a nyilvánossághoz.197 József Attila elfelejtett, ismeretlenül maradt könyvismertetését, minthogy ez első irodalmi prózája, érdemes szó szerint közzétenni :198 Réti Ödön: Zorka A modern regényirodalomból a romantika csaknem egészen kiveszett, úgy, hogy ha föl is bukkan olykor-olykor, fölényesen lemosolyogjuk. Pedig a romantikának is megvan a maga nagy hivatása és legfőképpen most, a háború lelki dögvésze után: szívetlelket rakni azokba a hústarisznyákba, amiket embereknek hívunk és a hívők lerongyolódott hitébe új bizakodást aggatni. Réti Ödön biztos, meleg kezekkel gyúrja meg mondanivalóját. És ez a mondanivaló nem feszeget problémákat — ha csak azt nem, hogy nemzetiségeinket milyen rosszul nevelték ; ámbár ez csak volt probléma és a magyarság nagyon elkésett attól, hogy a komoly bajoknak elejét vegye. Aminthogy nem is vette elejét. Ez a regény a háború előtti két évtized tragédiája: a magyarság szempontjából. A Délvidék szerbjei izzó gyűlölettel fordulnak el a magyaroktól, akik egymás ellen vádaskodnak, egymást akarják tönkre tenni csupán kenyérirígységből és nem törődnek azzal, hogy ez mennyire elidegenítőén hat a magyar érzelmű, komoly idegen elemekre. A kisváros arca, a két iskolaigazgató, akik közül az egyik iszákos, a másik pedig ki akarja túrni helyéből társát; március 15-ének ünnepe, amikor Zorka, a szerb lány magyar nemzeti kokárdásan megy az iskolába, ahol társnői emiatt gúnnyal fogadják és össze is verekednek; a tanfelügyelő, aki rideg és kérlelhetetlen a gyanúsított tanárral szemben — pedig bizonyíték nincsen — egészen addig, míg be nem igazolódik ártatlansága: mind megdöbbentő motívumai a magyar nemtörődömségnek és rövidlátásnak. A romantika pedig ebben a regényben az, hogy a jók jó, a rosszak rossz véget nyernek. Megkapó szerelmi történet köré csoportosul minden és nagy jóságot önt belénk Réti Ödön, amikor a magyar tanár eljegyződik szerb tanítványával, akinek családjában a magyargyűlölet volt a házi szentség: példázva azt, hogy a szeretet az az a tűz, mely a darabos kövekből kiolvasztja az aranyat. A magyar irodalomnak nagy nyeresége ez a regény, melyet az Athenaeum adott ki szép egyszerű külsőben. A levél másik utalásával, az emlékkönyvbe írogatott versekkel kapcsolatosan sem tudott mindeddig többet a József Attila ifjúkoráról szóló életrajzi irodalom. Nemrégiben azonban előkerült egy ilyen emlékkönyvbe jegyzett, eddig ismeretlen vers; ezt éppen 187 188 187 Vö. Elek Artúb, Réti Ödön. Nyugat XXXII (1939) 347 — 348. 1. — Péter László, Réti Ödön (1871—1939). Dólmagyarország 1954. ápr. 14. —József Attila Réti Ödönnek ajánlotta »Aratás előtt« című versét is. L. József Attila ÖM I. 359. 1. 188 József Attila, Réti Ödön: Zorka. MFrŰ 1924. január 29. 3. 1. 60