Péterffy Ida: Horváth Ádám munkássága a „Hunniás” előtt - Irodalomtörténeti füzetek 110. (Budapest, 1985)
A „Hunniás” előzményei
Sok tábori készületek, A’ mellyek ellent-vetettek Ellenség’ haragjának. Minél nagyobb volt Belgrád régi fénye, harci dicsősége, annál szomorúbb eleste: De most jel lévén adatva Mint-egy Judás’ tsókjával, Jaj el-vagyok árűltatva Egy tsalárd’ egy szavával... Oda hírem, betsületem, Oda hadi készületem, Raboltatik mindeném. Horváth Ádám nem jezi, hogy honnan vette az „O me moestum Bellogradum! Moestum fortalitium!” kezdetű latin históriás ének szövegét. Lehet, hogy Hunyadi János történetét kutatva talált rá. Bár a nagy hadvezérrel mindössze maga a helyszín - Belgrád, régen Nándorfehérvár — köti össze. Hunyadi János itt vívta a török elleni küzdelem legdicsőségesebb örök emlékezetű csatáját, amikor 1456-ban visszafoglalta a várat. A latinból magyarra fordított históriás ének keltezése: 1787. január 11. Ez a Hunniás írásának, de legalábbis előkészületének ideje. Horváth elbeszélő kedve kezdettől fogva megnyilatkozott, de az 1780—1787 közötti időben készült elbeszélő költemények témája, a mindennapi élet történései és alkalmi szórakoztató volta távol áll az eposz emelkedett hangvételétől. A mindig „sebtibe” rögtönzés munkamódszere sem felel meg az eposz gondos szerkesztést, sok csiszolómunkát igénylő műfajának. így a történelmi háttér megismerésében szorgalmasan búvárkodó poétát egy történelmi témájú hősi eposz megírása alapjában készületlenül érte. Saját korának történeti .jelenidejére” ugyan korán felfigyelt, de a történelmi múltból merített munkája csak egy volt a Hunniás előtt, a Belgrád bútsuzása. 192