Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
II. A gyermekkor
József Attila közben — még a Bokréta utcából — járja az Ipar utcai elemi iskolát. Az 1914—15. tanév nemcsak későbben kezdődött, korábban is ér véget; vidéken már április végén megszűnik a tanítás, mert a hadbavonult munkaerő pótlására használják fel az elemi iskolák tanulóit; de a fővárosi iskolák is május 31-ével zárják kapuikat, mert sokan vidékre akarnak utazni, s ez „tehermentesítené a fővárost. . . némiképpen a főváros ellátásának nehézségeit és zavarait is enyhíteni fogja”, s emellett a lisztbizottságok felállítása, helyiségek igénybevétele is zavarokat okozna.22 A IV. osztályt különben József Attila aránylag igen jó eredménnyel végzi; igen kevéssel megjavult körülményei is mindjárt meglátszanak a sorakozó jeleseken; az olvasásból kitűnőt kapott; számtanból, énekből és hittanból jelest (ez utóbbi az Ipar utcában református hittant jelentett; a fiút mindvégig nem görögkeletiként, hanem reformátusként tartották számon). A mulasztott órák aránylag magas száma (98, ami csaknem 20 tanítási napnak felel meg), s a szorgalomból a „hanyag” osztályzat mutatják, hogy azért valami túl nagy erőt nem fordíthatott a tanulásra. Az V. osztályba 1915. szeptember 6-án iratkozott be; s ez az 1915—16-os tanév valamivel szabályosabb lefolyású volt; mindenesetre szabályos időben, 1916. június 15-én ért véget. Az V. osztályt már kevesebben járták; abban az évben az előző évi 35 helyett csak 27 gyerek járt az osztályba, változatlanul nagyrészt „napszámosok”, „kézimunkából élő nők” gyerekei. József Attilának Bestyán Bajos volt az osztályfőnöke, s bár ebben az évben is igen sokat hiányzott — 96 órát —, bizonyítványa a legjobbak egyike: hat tárgyból van kitűnője (köztük olvasásból, számtanból, történetből), hatból jelese (magyar nyelvből is) s csak írásból van jó-ja (amit hajlandók lennénk mindjárt ironikus-jelképesen kommentálni, ha nem tudnók, hogy ez a név szépírást jelölt, s — még a néhány évvel később József Attila még eléggé kialakulatlan suta betűiből nem sejtenők, hogy nem írhatott valami szabályos-kalligrafikusan; csak 1922 körül alakul ki jellegzetes kezeírása). Az V. elemi elvégzése után történt, hogy József Attila nem a Vl-t járja, s nem is hagyja abba az iskolát, mint ez a 22 2494/1915. sz. VKM rendelet (Az 1. sz. Áll. levéltár anyagában, a 49985/1915. VII. sz. ügyirathoz csatolva.) — 1. sz. Áll. levéltár: 49985/1915- VII. sz. 8* 115 8*