Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
II. A gyermekkor
már örökre pótolhatatlan harmónia és egyetértés, — s másrészről: az anya sorsa mint általános jelenség, mint figyelmeztető s memento, az anya, mint a Tőke áldozata, akinek halála tettre buzdító s új akcióra serkentő — ez a kettősség vonul végig az anyaverseken: Az anyám meghalt fájdalmas sóhaja: ,,most nem tudom, hogy viselkedjem vele szemben, / megfoltozná kabátomat, megnézné milyen szép vagyok meztelenül. . s harci felszólítása: „itt az olló, ott pedig a szövendő szövet — / mire várunk?” az Anyám a mosásban és az Anyám meghitt képei és velük szemben a „gondoljátok meg proletárok . . egészen a Mama mítoszává növesztett mosóasszonyáig s a Kései sirató minden magyar költőnél mélyebbre ásó jajkiáltásáig — ezt a kettős élményt hordozza: hol az egyik, hol a másik összetevőjét emelve magasra, a kettős arcú, de egységes mondandónak. Proletárgyermekkor a József Attiláé a magyar proletársors minden fájdalmával, kínjával és ellentmondásával; s ezért József Attila gyermekkora élesen elválik a polgári bensőségben vagy akár a széttört polgári világban felnőtt költők, egy Márai vagy Zsolt Béla, Körmendi vagy Hevesi András gyermekkorától, — reálisabb, komorabb, kietlenebb s fagyosabb azokénál; de különbözik a patriárkális kötöttségben, (ha szegénységben is) töltött gyermekévektől, egy Illyésétől vagy Szabó Pálétól is;20 még szabdaltabb, még hányatottabb náluk. De ez a tépett, nyomorított századelejei magyar proletárgyermekkor, mégis annak az osztálynak erejére eszméltette, amely a „papok, katonák, polgárok” után az emberi mű értelmét továbbviszi, s ha nyomorral s megaláztatással is volt teljes, nem szűkölködött az újfajta életforma kialakításának, az újfajta kapcsolatok megszületésének, az összetartozásnak és szolidaritásnak jeleivel sem, s olykor, egy másfajta, nehezebben kiküzdött harmónia élményét is megadhatta neki. Hogy divatos szóval éljünk: mindenestől korszerű, modern gyermekkor ez: a gépek világában, a mozgalmak világában, a sokféle elemből eggyéforró magyar ipari munkásság világában telt. S mindazok a sebek és konfliktusok, amelyeket a gyerek József Attila átélt, osztályának sebei és konfliktusai is; azok a konfliktusok, amelyek feloldásával az új társadalom, — s benne az új művész s az új ember — megszületik. József Attila, a későbbi proletárköltő, minden szempontból gyermeksége vilá20 Kockás Sándor : i. m. 338—340. 12 Fiatal életek indulója I77