Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
IV. Makói évek
latában tehetséges fiatal költőnek nevezi József Attilát, elismeri verseinek jóságát, szépségét, nyelvének zengzetességét, s dicséret mellett a jegyzőkönyvben egész terjedelmükben való megörökítését kéri a körtől. — Tekintve, hogy ennek a jegyzőkönyvben helye nincs, a tanárelnök, amennyiben a kör kívánja, az aranykönyvben való megörökítést javasolja. — Ezután Nagy László VIII. o. t. szólal fel, s kéri József Attilát, hogy inkább hazafias költeményeket írjon, ha ír, s ne kövesse a modern költők túlzásba vitt egoizmusát. Hasonlóképpen Szabados László és Gerzanits Imre VIII. o. tanulók ajánlják József Attilának, hogy inkább hazafias költeményeket írjon, mert erre inkább szüksége van hazánknak mostani állapotában. Goltner Dénes VIII. o. t. a költemény egyes kifejezéseit, amiket a bíráló zengzeteseknek mond, kifogásolja. — A kör többsége a költeménynek az aranykönyvben való megörökítését határozza el.”9 Mintegy ennek a vitának folytatásaként még egy bejegyzés: a következő ülésen ,,a tanárelnök kijelenti, hogy a tárgysorozat utolsó pontja József Attila VII. o. t. ’Boros keserűség’ című költeménye (szavalja: Petrasovits Endre VII. o. t.) nem kerül sorra. József Attila verseivel szívesen foglalkozunk, de azt szavalni egyelőre nem fogjuk.”10 Bármilyen vidéki-szűk szintér is a makói gimnázium önképzőköre, az említett szűkszavú feljegyzések is arra vallanak: a fiatal József Attilának — versei miatt s azok érdekében — 3 Ld. Németh Ferenc: i. cikk. Sajnos, nem jegyezte fel az ülés időpontját, amely pedig a versek datálása szempontjából fontos lenne. Az első ülés — az iskolák szokásai szerint — valószínűleg október első felében lehetett. 10 Ld. Németh Ferenc: i. cikk. Közli PL : 24. is. — Saitos Gyula emlékirataiban — nyilván Balogh József emlékezései alapján — hasonló epizódot mond el a Tanulmányfej-jel kapcsolatban. Eszerint a Tanulmányfejet is benyújtotta az önképzőkörbe; állítólag Nagy László VIII. o. t. kapott megbízást a bírálatra, de Balogh lámpalázában megelőzte, s Juhász Gyula véleményére hivatkozva kérte a költemény elismerését. Ez alkalommal javasolták talán csak „Aranykönyv” felfektetését, s az erről folyó vita aztán elterelte a figyelmet a versről, amely aránylag simán kapott volna elismerést. — Erről az epizódról Németh Ferenc nem tesz említést; eddigi tudomásunk szerint különben a Tanulmányfej 1922 utolsó napjaiban keletkezhetett (ld. Szabolcsi M.: i. m. 739). — Egyébként József Attila távozása után az önképzőkör le is csendesedett: az Értesítő megjegyzi, hogy „tárgy hiányában az önképzőkör kevesebb ülést tartott, mint tavaly, összesen 6 ülése volt . . .” 312