Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)

IV. Makói évek

József Attila költészetében 1922 tavaszától 1923 nyaráig — s egy-egy versében még később is — ott van Juhász Gyula félre­ismerhetetlen nyoma. A két költő ilyen irányú irodalmi összetar­tozását már fölismerte a József Attila-irodalom;1 hadd bővítsük ki ezt a képet. 1922-ben József Attila a Nefelejts-kötet költőjét ismerhette meg, azt a költőt, aki a levert forradalom után is őrzi a munkásság iránti hűségét, minden haladó eszme iránti ragaszkodását. Azt a költőt ismerhette meg, aki A Munkában, a szegedi szociáldemokrata napilapban jelenteti meg verseit, aki 1921 márciusában A márciusi lázban félreérthetetlen emlékeket idéz: Virágos hant és véres rög felett Már bontja zászlaját a kikelet. Végig cikáz A lelkeken a márciusi láz! Verseiben s cikkeiben ott van már az indulat, az a monda nivaló, amely 1923 karácsonyán a kor egyik legnagyobb és leg­hűségesebb verse, az Új vallomás megírására készteti.1 2 De az 1921-es Juhász Gyula telve van mély problémákkal s ellentmondásokkal; mint kora legtöbb emberének, neki is felold­hatatlan problémát jelent a trianoni béke, az ország területének csökkenése: benne is él valami ősmagyar-, pogány-nosztalgia. Az a költő ekkor Juhász Gyula, kiben mély rokonszenv és együttérzés él az egyszerű emberek, a Szeged környéki parasztok, munkások iránt, aki a maga költészetének eszközeivel ábrázolja életüket; s az a költő, aki közben állandóan vívódik magányá­val, szomorúságávál, betegségével; aki számára könyvek és élet még mindig feloldhatatlan konfliktust jelentenek: 1 Ld. már Magyar László cikkét: Hogyan ismerte fel Juhász Gyula egy makói kisdiákban. .. listi Kurir 1942. ápr. 4.; NA : JA é. k. i. h.; Horváth Márton : A munkásosztály költője. Társ. Szle. 1955. ápr. 136.; Bóka László : i. m.; Kispéter András : Juhász Gyula. Bp. Művelt Nép 1956., főleg 222—225.; Szabolcsi Miklós : Juhász Gyula problémák. It 1961. 2.. főleg 101 —105. 2 Péter László : juhász Gyula a munkásmozgalomban. Szeged, Г961. 21. skk. 347

Next