Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
VI. Kitekintés és korkép
Szegény ember kevéssel beérné, étel, ital, köntös, ágy, fehérnép, adna értök százszorszép világot, szegény ember szive olyan áldott. Szegény ember, a türelme véges. Ki végtelen türelemmel ékes? Szegény ember olyaskire vár ma, aki érte Úristenné válna. (Szegény ember szíve szerint) Nem nehéz ennek a versnek hatását felismerni az Aki szegény, az a legszegényebb, a Szegény ember szeretője soraiban („Világ van a szegényember vállán / istent emelt mindig másik vállán . . s még jóval később is visszacseng a fenti vers utolsó sora a Hosszú az Úristen-ben („Ha ma sincs, hogy értünk/seregekké lenne . . A József Attila-versek 1924-től kezdődő egyik stílusának, egyik hangjának, a népdalos-népiesnek kialakulásában nagy része van — az eredeti népdalok, a Bartók—Kodály gyűjtések mellett — Erdélyi József költői példájának is; a fiatal költő tőle is — mint sok más idősebbtől s kortárstól — tanult. Alig hogy megtanulja, máris gazdagítja, belülről tartalmasabbá teszi; a József Attila-i szegényember-versek, vagy népies hangvételű lázadó versek bonyolultabbak s gondolatokkal, vonatkozásokkal, célzásokkal teljesebbek, mint Erdélyié; s az ő vagabundus, szegényparaszti, antikapitalista jellegű lázadása csak egyetlen, gazdagító motívum lesz József Attila politikai-szerelmi költészetének nagy változatosságú, színképében. Erdélyi József hangja 1920—22 közt valóban meglepőnek, különlegesen frissnek tetszett; az induló, — József Attilánál öt évvel idősebb — Szabó Lőrinc hangja beleilleszkedett a Nyugat kórusába. Legalábbis eleinte: a tizenkilenc—húszéves fiatalember teljes költői fegyverzetben, tökéletes formakészséggel jelentkezik a Nyugatban, előbb lávázó, áradó panteisztikus, himnikus szabadversekkel, majd babitsi klasszicitású költeményekkel. Igaz: József Attilához és Illyés Gyulához képest is aránylag nyugodtabb, érlelő évek vannak mögötte; s mögötte vannak a Tanácsköztársaság hónapjai is, — amikor ő is lelkesen hitt benne, s vöröskatonának jelentkezett. De mikor első kötete, a Föld, erdő, Isten megjelenik — úgy tűnik, Babits Mihálynak 573