Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)
Szabolcsi Miklós: "…akkor inkább Bakunint meg Kropotkinkát…"
dalmat megteremteni, isten és urak nélkül (sans dieux ni maitres), amely minden egyénnek biztosítja a jólét és szabadság maximumát, de meg lehet-e újítani a társadalmi környezetet, mielőtt a ma embereit előzetesen meg nem javítanánk?”8 S közben felhívásokat olvashatunk a politikai eseményekhez való állásfoglalásra, politikai akciókra. 1926 szeptemberében tiltakozó gyűlések követik egymást, például Enrico Malatesta olasz anarchista bebörtönzése miatt, s októbertől kezdődik a nagy kampány Sacco és Vanzetti megmentéséért. Mint a világon mindenütt és szinte minden haladó pártban és mozgalomban — a francia anarchisták is gyűlést gyűlésre tartanak, előadásokat, tüntetéseket szerveznek. A csúcspont 1927. február 25-e, midőn hatalmas gyűlést hívnak össze a Salle Bullier-be (31, Avenue de l’Observatoire), mégpedig szocialisták (Léon Blum, Jean Longuet), az Emberi Jogok Ligája képviselői, anarchisták, sőt polgári baloldaliak részvételével, követelve a két olasz munkás azonnali kivégzését (hogy a kapitalizmus leleplezze magát) vagy azonnali szabadonbocsátását. Nem alaptalan a feltételezés, hogy József Attila is részt vett ezen a tüntetésen. 4. Általában: hogyan, hol és mikor vehetett részt az Union Anarcho-Communiste munkájában a költő? Részt vett-e egyáltalán? Adatunk nincs erre vonatkozólag, csak feltételezésekre lehetünk utalva. A Le Libertaire tudósít az ifjúsági és egyetemi „anarchista-kommunista” csoportok összejöveteleiről — így 1926 őszén a Jeunesse A. C. 3., 4., 5. és 6. kerületi tagjai (József Attila tudvalevőleg az 5. kerületben lakott), a 163, Boulevard de L’Hópital alatt jöttek össze, általában keddi napokon. A fiatalok részt vesznek a Sacco és Vanzetti ügyben tartott meetingeken, előadásokat hallgatnak, így 1927. február 1-én, kedden este 8-kor, a 85, rue Mademoiselle alatt C. A. Bontemps tart előadást: A rabszolgaság felé tartunk-e? (Allons-nous á la Esclavage?) címmel — egy másik alkalommal a Jeunesse AC lapjai a Le Libertaire főszerkesztőjének, Sébastien Faure-nak előadását hallgatják meg, ugyancsak a rue Mademoiselle-i helyiségben. Ezeken az üléseken, találkozókon vehetett részt József Attila is, egy egyetemistákból vagy ifjúmunkásokból álló csoportban.9 Csak ennyit mondhatunk részvételéről. 5. József Attila részvétele az anarchista mozgalomban — ez a tény ellentétben látszik lenni azzal, amit életrajzírói és az emlékezők állítanak, hogy ugyanis Párizsban kapcsolata volt a KMP párizsi szekciójával, sőt hogy jelentkezett tagnak is, felvételére azonban nem került sor.10 8 Joseph: Je suis Anarchiste ... Le Libertaire, 1927. máj. 13. 1. 9 Az anarchista szervezetek tagjairól a párizsi rendőrhatóság is vezetett nyilvántartást, a Préfecture irattárának ez a része azonban csak most van tudományos feldolgozás alatt, Jean Maitron irányításával. Információja szerint eddig József Attilára vonatkozó adat nem került elő. 10 így pl.: Hont Ferenc: Szeged—Budapest—Páris. = József Attila Emlékkönyv. Bp. 1957. 124. — Sarló Sándor szerint ő és Aranyossi Pál voltak ajánlói. Ld.: Sarló Sándor: 180