Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért
Az Útban jelent meg először nyomtatásban (név nélkül, s utolsó strófája még itt is elkobozva) József Attilának a kommunista mártír-hősöket megéneklő megrázó hatású költeménye, a Lebukott, s később még egy verse: Le a kapitalizmussal.21 Mindkettőt átvették Az Útból és szavalták a csehszlovákiai magyar proletár kultúr csoportok. Fábrynak egyik későbbi tanulmányából tudjuk, hogy levelezésben is állt József Attilával, s a költőnek még két, Magyarországon ismeretlen verse maradt fenn nála: a Párbeszéd és a Kurucok beszélnek.22 Fábry idézett tanulmányából azt is megtudjuk, hogy József Attilát közvetlenül tragikus halála előtt Anton Straka közvetítésével Szlovákiába akarták hozni, hogy gyógyulást találjon a stószi fenyvesek között. Az Út szerkesztőségi levelei között magunk is találtunk egykorú József Attilával kapcsolatos dokumentumot. Gereblyés László 1931 decemberében Budapestről arról ír Fábrynak, hogy nemrég „szabadult”, örül Az Útban álnév alatt leközölt Munkát, kenyeret című versének, majd így folytatja (nyilvánvalóan Fábrynak József Attilára vonatkozó soraira válaszolva): „József Attila kíváncsi volt versei sorsára. Sürgősen beszélek vele.— Hallom, terveznek valami szépirodalmi lapot is az ő szerkesztésében. Neki szóló értesítéseket küldtek az én címemre is. Az övé különben, tudtommal, Margit körút 46.0.3.”23 Az említetteken kívül Fábry neve alatt Az Útban még mintegy harminc cikk jelent meg, s körülbelül ugyanennyire tehető az itt név nélkül kiadott írásainak száma is: főként vezércikkek és az „Útközben” című rovat. Egyes tanulmányainak értékelésére még a továbbiak során visszatérünk, itt csupán néhány címet idézünk témakörének bemutatására: A Major-per, A szociáldemokraták bécsi kongresszusa, A magyar író és az ötéves terv, Új világháború fenyeget, Hitler és Marx, A gyilkosság kultúrája, Ha per, hát legyen per (Dimitrovról), Becs vörös forradalma, Az út legyen nyílegyenes, Magyar proletár diktatúra, írástudók árulása, A halálbakerítő nóta (a Csárdáskirőlynőről), Magyar író a Szovjetunióban (Illyés Gyula) stb. Nem hagyhatjuk említés nélkül Fábrynak egy emlékezetes riportját sem: az első Csehszlovák Köztársaság legelhagyatottabb részéről,Kárpátukrajnáról szól ez az írás; Az Útban csak egy hosszabb részlete jelent meg A Verchovina éhezik címen. Fábry Ludwig Renn német szocialista íróval együtt a Nemzetközi Munkássegély megbízásából járt Csehszlovákia ukránjai között, akik a kapitalizmus virágzása idején is mérhetetlen nyomorban éltek, s választásaikon a kommunisták több mint egy tucat párt között megkapták az összes szavazatok felét. A megdöbbentő riportot Fábry könyvalakban is ki akarta adni:24 a cenzúra egész tartalmát elkobozta, s az író barátainak csupán a könyv címlapjába bekötött üres lapokat küldhette meg dedikációjával. Feleletül az elkobzásra Fábry nyílt levelet írt Az Útban 81 Lebukott: Az Üt, 1931 8—9.sz. 11. Le a kapitalizmussal, i. h. 1933. 2. sz. 14. 22 Fábby Zoltán: József Attila szlovákiai emléke. A gondolat igaza. Bratislava 1956. 62—81. 23 CsML. 26. 24 A cenzúra csupán utolsó szavát és címét hagyta meg: „Az éhség legendája”. A riport csak a felszabadulás után jelent meg a Megalkuvás nélkül c. antológiában. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó. Pozsony, 1964. 74—98. 347