Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)

Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért

Az Útban jelent meg először nyomtatásban (név nélkül, s utolsó stró­fája még itt is elkobozva) József Attilának a kommunista mártír-hősöket megéneklő megrázó hatású költeménye, a Lebukott, s később még egy verse: Le a kapitalizmussal.21 Mindkettőt átvették Az Útból és szavalták a cseh­szlovákiai magyar proletár kultúr csoportok. Fábrynak egyik későbbi tanul­mányából tudjuk, hogy levelezésben is állt József Attilával, s a költőnek még két, Magyarországon ismeretlen verse maradt fenn nála: a Párbeszéd és a Kurucok beszélnek.22 Fábry idézett tanulmányából azt is megtudjuk, hogy József Attilát közvetlenül tragikus halála előtt Anton Straka közve­títésével Szlovákiába akarták hozni, hogy gyógyulást találjon a stószi feny­vesek között. Az Út szerkesztőségi levelei között magunk is találtunk egykorú József Attilával kapcsolatos dokumentumot. Gereblyés László 1931 decem­berében Budapestről arról ír Fábrynak, hogy nemrég „szabadult”, örül Az Útban álnév alatt leközölt Munkát, kenyeret című versének, majd így folytatja (nyilvánvalóan Fábrynak József Attilára vonatkozó soraira vála­szolva): „József Attila kíváncsi volt versei sorsára. Sürgősen beszélek vele.— Hallom, terveznek valami szépirodalmi lapot is az ő szerkesztésében. Neki szóló értesítéseket küldtek az én címemre is. Az övé különben, tudtommal, Margit körút 46.0.3.”23 Az említetteken kívül Fábry neve alatt Az Útban még mintegy har­minc cikk jelent meg, s körülbelül ugyanennyire tehető az itt név nélkül kiadott írásainak száma is: főként vezércikkek és az „Útközben” című rovat. Egyes tanulmányainak értékelésére még a továbbiak során visszatérünk, itt csupán néhány címet idézünk témakörének bemutatására: A Major-per, A szociáldemokraták bécsi kongresszusa, A magyar író és az ötéves terv, Új világháború fenyeget, Hitler és Marx, A gyilkosság kultúrája, Ha per, hát legyen per (Dimitrovról), Becs vörös forradalma, Az út legyen nyílegyenes, Magyar proletár diktatúra, írástudók árulása, A halálbakerítő nóta (a Csárdás­­kirőlynőről), Magyar író a Szovjetunióban (Illyés Gyula) stb. Nem hagyhatjuk említés nélkül Fábrynak egy emlékezetes riportját sem: az első Csehszlovák Köztársaság legelhagyatottabb részéről,Kárpát­­ukrajnáról szól ez az írás; Az Útban csak egy hosszabb részlete jelent meg A Verchovina éhezik címen. Fábry Ludwig Renn német szocialista íróval együtt a Nemzetközi Munkássegély megbízásából járt Csehszlovákia ukrán­jai között, akik a kapitalizmus virágzása idején is mérhetetlen nyomorban éltek, s választásaikon a kommunisták több mint egy tucat párt között megkapták az összes szavazatok felét. A megdöbbentő riportot Fábry könyv­alakban is ki akarta adni:24 a cenzúra egész tartalmát elkobozta, s az író barátainak csupán a könyv címlapjába bekötött üres lapokat küldhette meg dedikációjával. Feleletül az elkobzásra Fábry nyílt levelet írt Az Útban 81 Lebukott: Az Üt, 1931 8—9.sz. 11. Le a kapitalizmussal, i. h. 1933. 2. sz. 14. 22 Fábby Zoltán: József Attila szlovákiai emléke. A gondolat igaza. Bratis­lava 1956. 62—81. 23 CsML. 26. 24 A cenzúra csupán utolsó szavát és címét hagyta meg: „Az éhség legendája”. A riport csak a felszabadulás után jelent meg a Megalkuvás nélkül c. antológiában. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó. Pozsony, 1964. 74—98. 347

Next