Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
2. Réti Ödön: Zorka. Megjelent a Makói Friss Újság 1924. január 29-i (XV. évf. 24. sz.) számában ; közölte Péter László : Espersit János (Irodalomtörténeti füzetek 1.), Bpest, 1955. c. tanulmányában (60. 1.). — József Attila első nyomtatásban megjelent bírálata (Első cikke egy rövid híradás a Csönd c. folyóiratról, 1. 1. sz.). — Egy, József Jolánnak küldött, 1924. január 29-én kelt levelében utal a kritika megírására (JJ: 184. 1.) —Réti Ödön (1871—1939) szegedi Író, novellák, tárcák, regények s drámák szerzője (1. róla Elek Artur nekrológját : Nyugat 1939, 347—348, s Péter László : Réti Ödön. Délmagyarország, 1954. ápr. 14.). A „Zorka” c. regény eredetileg a Nyugat 1912. évfolyamában jelent meg; könyvalakban az Athenaeum kiadásában, 1923-ban. — József Attila Réti Ödönnek ajánlotta az Aratás előtt c. vers egy változatát (1. ÖM2.1. 366.1.), s egy 1922. okt. 14-én kelt levélben küldte el neki. 3. Délibáb. Terescsényl György versei. A Nyugat 1928. május 1-i számában (686.1.), az Irodalmi Figyelő rovatban jelent meg. — Tebescsényi Gyöbgy (1890) szegedi származású író ; verseskötetei s főleg a falusi kisbirtokosság életével foglalkozó regényei jelentek meg; a 30-as években az írók Gazdasági Egyesületének titkára; konzervatív lapok munkatársa. — Említett verseskötete 1927-ben, Szegeden jelent meg. József Attila Szegedről ismerhette; már a Réti Ödönhöz, 1922. okt. 14-én írt levélben is utal rá, hogy szeretne neki is verset küldeni ; apjának, az „idősebb Terescsényinek”, Terescsényi Gyula szegedi írónak is fennmaradt üdvözlő lapja József Attilához. 4. Egyszerű énekek. Brichta Cézár versei. A Nyugat 1928. június 16-i számában (900.1.), az Irodalmi Figyelő rovatban jelent meg. — „Bbichta Cézáb, szül. 1902. írásai a Népszavában és a Népszava naptárban láttak napvilágot” (Társadalmi Lexikon. Bpest, Népszava kiadás, 1928. dec.). Brichta a 20—30-as években a Népszava egyik legtöbbet közölt költője volt, itt bírált kötete 1927-ben, a szerző saját kiadásában jelent meg. — A kritikát idézi Németh Andor (JA é. k.; Csillag 1948. március, 4. sz. 28.1.), a költőnek a forradalmi költészetről vallott felfogását illusztrálva vele : „Mit követel tehát József Attila a költőtől és elsősorban sajátmagától? Annyira átélni, oly bensőségessé, annyira saját természetévé tenni szociális törekvéseit, hogy azok egybe essenek a költészettel magával. Azaz : hogy prédikáció és retorika helyett magát állíthassa, mint a megvalósult szociális embert, mint a kollektív társadalom közénk tévedt képviselőjét minden közvetítő kommentár kiküszöbölésével, közvetlenül és érzékletesen az olvasó elé.” A cikkre, mint JA elődeihez való kritikai kapcsolatának példájára, hivatkozik Komlós Aladár. (A magyar szocialisztikus lira előzményei és kezdetei, MTA I. Osztályának közleményei, X. köt. 3—4. sz., 319. 1.) 5. A Bartha Miklós Társaság Értesítőjéhez (1928 október). Megjelent a Századunk 1928. novemberi számában (III. évf. 9. sz.), az 589. lapon, a Könyvismertetések és bírálatok rovatban. — A Bartha Miklós Társaság 1925-ben alakult, de szélesebb körű működést csak 1928-tól fogva fejtett ki. A belügyminiszter 1928. június 4-én hagyta jóvá alapszabályait; ekkortól fogva ankétokat, előadássorozatokat rendezett; s sokszorosított értesítőt adott ki, amelynek 1. száma 1928 szeptemberében, második, JA által ismertetett száma 1928 októberében látott napvilágot. Utóbb a Bartha Miklós Társaság hivatalos közlönye az Új Magyar Föld lett; a Társaság történetére vonatkozó több cikk közül 1. Fábián Dániel: öt esztendő, Új Magyar Föld III. szám, 4. 1. skk. 284