Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
jelent meg. —Tolnai Vilmos (1870—1937), pécsi egyetemi tanár, irodalomtörténész és nyelvész. A „Magyarító Szótár” első kiadása 1909-ben jelent meg. 8. Ady-vízió. Megjelent A Toll 1929. augusztus 18-i számában (I. évf. 18. sz.), a 16—26. lapon, József Attila hozzászólása a híres „Ady-revízió”hoz. 7. Előzmények : A Zsolt Béla által szerkesztett A Toll Ady-vitája tulajdonképpen a lap 12. számában (1929. júl. 7.) megjelent Vészi József cikkel kezdődött (Adyról), a nagy ellentmondást azonban a következő számban (13. sz., 1929. július 14.) Kosztolányi Dezső : Az írástudatlanok árulása (Különvélemény Ady Endréről; a cikket és Kosztolányi választervezetét, jegyzeteit 1. még a Kortársak I. (31. 1. skk. és 288. 1. skk.) c. posthumus kötetben is) c. cikke váltotta ki. Ettől fogva a lap 14., 15., 16., 17., 18. számában jelentek meg a hozzászólások, majd a vita a 19. számban (1929. augusztus 25.) Zsolt Béla : Az Ady-ankét vége c. cikkével fejeződött be ; más folyóiratokban és a napilapokban azonban még sokáig zajlott a vita. —A József Attila által idézett többi cikk : (Gulyás Pál : Magyar írók élete és munkái I. 246. 1. a vitát hiányosan tartja számon ; több cikket, köztük JA-ét, nem emlit) Márai Sándor : Az olvasó nevében (A Toll 1929. július 28, 15. sz.) ; Hadik Mihály gróf : Az Ady-kérdés revíziójához (A Reggel 1929. július 15.); Aczél Benő : Kosztolányi kontra Ady (Esti Kurír 1929. július 15.) ; Babits Mihály nyilatkozata a Magyarország 1929. július 19-i számában; Zilahy Lajos: Ady Endréről (A Toll 14. sz. 1929. július 21.); Kassák Lajos: Az írástudatlanok vagy az írástudók árulása (A Toll 15. sz. 1929. július 28.) ; Fenyő Miksa : Kosztolányi Ady-cikke (Nyugat 1929. aug. 1.) ; Ignotus : Adyról (A Toll 16. sz., 1929. aug. 4.), Dutka Ákos: A „Meztelen király” apró szentjei (Hozzászólás az Ady-revízióhoz) (A Toll 16. sz. 1929. aug. 4.) ; Szász Zoltán : Ady (A Toll 17. sz., 1929. aug. 11.). 2. Visszhang, értékelése : A cikknek a maga korában különösebb visszhangja nem volt. Zsolt Béla idézett vitazáró cikkében megemlíti (,,.. .láthattuk Adyt... József Attila szertelenségének világításában.”). Szol róla, „hosszú és érdekes értekezésinek nevezve, Espersit János is. (Három költő ; a Csanád vármegye tíz évvel Trianon után, szerk. Vermes Ernő, Makó, 1929. c. kiadványban). — A későbbi József Attila-irodalom helyenként utal rá : így Szabolcsi Miklós (Mkl. Bevezetés, 29. 1.) mint a Nyugattal való szembekerülésének egyik bizonyítékát említi; ugyanilyen vonatkozásban Fövény Lászlóné : JA. Bpest 1953. 100.1.; József Attila és Ady viszonyáról, de az Ady emlékezete c. verssel kapcsolatban szól Révai József : Ady Endre halálának harmincadik évfordulója (Irodalmi tanulmányok 250. 1.) : ,,.. .az igazi és illegális Adyt csak az egy JA keltette életre 1931-ben.. 3. Jegyzetek a cikkhez: 15. lap : A cikk első részében említett Ady-irodalom : Földessy Gyula : Ady-tanulmányok. Bpest 1921. (Ethika-kvtár) ; Hatvány Lajos: Ady világa (Isten könyve I. és II., Szerelem könyve I. és II., Pegasus 286