Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
„Négyesy László nemcsak a magyar verselés elméletére és történetére derített új fényt. ..” ugyancsak melléírja : Horváth J. II. 97. A fejezetcím az előző oldalon: „Naturalisták”. Ebben („A szocialista költészet” után) alcím : „A futurista költészet”. Ehhez egyenlőségjellel a következőket írja József Attila: „Naturalizmus?". A szövegben levő mondat aláhúzott részét pedig nyíllal ugyancsak ideutalja : „A magyar futuristák a német és olasz futuristáktól kölcsönözték Programmjulcat s a leghíresebb expresszionistáktól másolták költői fogásaikat”. II. 170. Az ifjúsági lapok felsorolásához József Attila odajegyzi : Kis lap Lányok lapja Hasznos mulattató II. 179. A Byronról szóló rész utolsó mondata Pintérnél : „Fordítói közül magasan kiemelkedik Ábrányi Emil. Don Juan fordítása ragyogó munka, nyelvében és verselésében egyaránt művészi remek.” József Attila odajegyzi: Kosztolányi Harsányt Zsolt. II. 180. A Rostand verses drámái fordításáról, Ábrányi Emil működéséről szóló bekezdés végére is odaírja : Kosztolányi, Telekes B. II. 209. A további átjelzés c. fejezet „Költők, elbeszélők, színműirók” c. részében áll Pintérnél: ,,Wlassics Gyula báró, ifj. (szül. 1884. Budapest) az állami szinházak főigazgatója, utóbb helyettes államtitkár a közoktatásügyi minisztériumban.” Ezt a részt melléhúzza JA, s odaírja : irodalom ! II. 213. Ugyanebben a fejezetben a „2. Irodalomtörténetirók, irodalmi tanulmányok írói, szépirodalmi kritikusok” rész névsora elé odaírja: Ambrus Zoltán. Az „Irodalomtörténeti térképek” sorában szereplő „költők, elbeszélők és színműírók sírja a budapesti Kerepesi úti temetőben” címűbe berajzolja Király György sírját. b) Alá- és melléhúzások : I. 10. „A magyarokban nem voltak meg azok az embertelen tulajdonságok, melyek annyira jellemzőek az Ázsiából előretörő vad tömegekre.” (melléhúzva). I. 11. „a szentéletű Csanádi püspök gyönyörködve hallgatta egvszegény magyar cselédlány vidám éneklését”. I. 62. „Martinovics Ignác apát éleselméjű, de ingatag jellemű férfiú volt ’ ’ (melléhúzva). I. 84. (A XIX. század első felében) „A konzervatív nemesek az óvatos haladást vallották programmjuknak, a liberális nemesek gyökeres reformokat sürgettek minden téren.”. I. 111. „Miközben Bánk nádor az összeesküvőket csillapítja,_a királynő öccse, Ottó herceg, földúlja a nádor családi boldogságát” (alá- és melléhúzva). I. 112. „Hogy a Bánk Bán a maga idejében nem aratott sikert, ennek okát Katona József kortársainak hiányos irodalmi képzettségében kereshetjük.” (melléhúzva.) I. 152. Jósika regényéről szólva, Pintér így ír : ,,A könnyelműek (1837) azzal az erkölcsi tanulsággal szolgál, hogy mások boldogságának elrablása veszedelmes következményeket rejt magában és a szerelmi könnyelműség megkapja a maga büntetését. Serédi Iván erdélyi földesúr Amerikában elcsábít egy néger asszonyt, ezért a bosszúálló néger férj beáll a földesúr 290