Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
tukat: Grammatika, Hasonmás, Hebraizmus, Komponista. — A II. kötet utolsó üres lapján ezenkívül (más, idegen kéz bejegyzésein kívül) József Attila alábbi bejegyzése olvasható : Gaál, Lejtőn Athenaeum pályázat I. díj 16 2. Pintér Jenő (1881—1940) budapesti tankerületi főigazgató, irodalomtörténész. Radikális, Adyt követő tanárként indult, de 1919 után az uralkodó rend szolgálatába állt, habár mindvégig érezhető nála némi enyhe liberális színezet. Konzervatív szellemben írt kompendiumainak nagy sorozata ma már csak anyaggyűjteményként használható. Munkássága során mind a haladó polgári, mind jobboldali radikális oldalról — elsősorban Szabó Dezső részéről—sok, legtöbbször jogos támadás érte. így a József Attila által bírált munkáját is élesen megtámadta például Nádass József (munka, 1928. 10. sz.) ; ugyanerről a művéről nagyobb mérséklettel, több kifogást hangoztat Kemény Gábor (Korunk, 1928. 9. sz.). A cikknek — tudomásom szerint — korabeli visszhangja nem volt, a későbbi József Attila-irodalom sem foglalkozott vele érdemlegesen. A cikk 33. lap, 25. sorában az Előőrs szövegében Szigligeti József áll, a nyilvánvaló sajtóhibát a Pintér-mű megfelő helye alapján is (I. 259. 1.) javítottuk Szigeti-re. 10. Kultúrfolények haditánca. Az Előőrs 1929. december 14-i (II. évf. 50. sz.) számából, a 14—15. lapon, A Heti Figyelő rovatban jelent meg, (j. A.) jelzéssel, mint ezután, több az Előőrsben megjelent cikke. —A gloszsza a Bethlen-kormány kultuszminiszterének, gróf Klebelsberg Kunónak (1875—1932) hírhedt és sokszor hangoztatott elvét, a „magyar kultúrfölény”-t, s az azt népszerűsítő konzervatív és liberális sajtót (elsősorban a Pesti Hírlapot) támadja. A háromarcú Klebelsberger sajtó — nyilván a Budapesti Hírlapra, a Pesti Hírlapra, s a Pesti Naplóra vonatkozik. — Fábián Béla dr., országgyűlési képviselő, liberális politikus, ezekben az években jelentette meg antibolsevista, szenzációhajhászó könyveit oroszországi hadifogoly-élményeiről (Pétervár, 1921. Ezer ember asszony nélkül, 1930). — Cholnoky László balog halála : Cholnoky nagy nyomorában 1929. április 21 -én öngyilkos lett: a vasúti összekötő hídról a Dunába vetette magát. — A harapós glossza jogos felháborodással támadja a Bethlen-féle ún. konszolidációs időszak ferdeségeit, osztályérdekeket szolgáló kultúrpolitikáját s a liberális sajtó pénzhajhászását, de frazeológiájában, egyes gondolataiban kétségtelenül alkalmazkodik az ekkor még túlnyomóan jobboldali Előőrs fajvédő-frazeológiájához. Ugyanez a kettősség észlelhető József Attilának több, ebben a lapban megjelent glosszájában is. 11. Dóczy Jenő: Arany János. Megjelent az Előőrs 1929. december 21-i(II.évf. 51—52.) számában, a 22. lapon, (j.A.) jelzéssel. — DóczyJenő (1881—1937) liberális kritikus és irodalomtörténész, az Ady-múzeum egyik szerkesztője, a húszas-harmincas években az akkor legitimista Magyarság irodalomkritikus. 12. Üj Magyar Föld és — néptelen szavak. Megjelent az Előőrs 1929. december 21-i számában _ (II. évf. 51—52.), a 23—24. lapon, teljes névaláírással. — A bírálat az Új Magyar Föld 2. számára (1929. okt.—nov.—dec.) vonatkozik. (Kiadja a Bartha Miklós Társaság : felelős szerkesztő és a kiadó : dr. Fábián Dániel, szerkesztő : Simon Andor). A röpirat tartalma: Petur László : Költők énekelnek! (vers); dr. Asztalos Miklós : Az ifjú 295