Szilágyi Péter: József Attila időmértékes verselése (Budapest, 1971)
V. A trochaikus versek
4. Hangsúlyos verselésünk, a népdal hagyományainak megfelelően, általánosságban ragaszkodik a páros rímhez. A trochaikus viszont szívesen alkalmazza a legváltozatosabb rímelhelyezéseket is. (Csokonai: Csendes este, légy tanúja; Petőfi: Vasúton; József Attila: Farsangi lakodalom; ,,Költőnk és Kora’.) 5. A trocheus, mint arról minden idevágó tanulmány megemlékezik, kedveli a változatos (heterometrikus) szerkezeteket, míg a hangsúlyos e tekintetben kevésbé változatos. A strófák szerkezetében is megállapítható ez az eltérés. 6. Hosszabb sorfajokban a trocheus következetesen megtartja az indító szótagszámot (Babits: Páris; József Attila: Bús magyar éneke j.11 7. Költészetünkben nem ritka a valamely népdal jegyében fogant, úgynevezett dallamihletésű vers.11 12 Ezeket és még általánosabban a népdalokra emlékeztető verseket rendszerint a hangsúlyosok közé soroljuk, mégha ritmikailag határesetek is. A Bujdosó kuruc rigmusa és a Sípja régi babonának egybevetésénél a ritmikai különbség nyilván nem a trocheusok százalékarányában fejeződik ki (az elsőben 35, a másodikban 40 százalék), nemcsak az előbbinek archaizáló négyes rímeiben és a másodiknak a, b, c, b, d, b, rímelhelyezésében, hanem hangulati, esztétikai különbözésükben. A Bujdosó kuruc rigmusának. hangvétele tudatosan népdalszerű (Megjártam a hadak útját, Nem tartottam lovam száját), míg a Sípja régi babonának archaikus jegyeivel egyetemben jellegzetesen bonyolult „magyarság-vers”. Ezeknek a fő szempontoknak alapján jelöltem ki József Attila, majd összehasonlítási alapul Babits, Tóth Árpád és Gulyás Pál trochaikus verseit. Tanulmányomban nem tárgyalom József Attila: Töredékek, vázlatok, verscsírák, a Rögtönzések, tréfák, személyes érdekű apróságok, valamint a Zsengék idevágó verseit és sorait. Az 1962-es Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásának szövegét és beosztását vettem alapul, figyelembe véve természetesen a kéziratokat és a kritikai kiadást is, valamint az újabb eredményeket. Babitstól csak a kötetben megjelent verseket vizsgáltam, Tóth Árpádtól elhagytam a Töredékek és a Tréfás hírlapi versek, rögtönzések anyagát, amelyet Kardos László is függelékként közöl.13 Gulyás Pál költeményeinek teljes kiadása 11 Oáldi László: Ismerjük meg a versformákat. Bp. 1961. 12 Szabolcsi Bence: Vers és dallam. Bp. 1959. 13 Tóth Árpád: Összes versei, versfordításai és novellái. Bp. 1962. 152