Tolnai Gábor: Tanulmányok (Budapest, 1970)
Jegyzetek
A felszabadulás előtti szocialista irodalmunk feltárása terén általánosságban, s más írók és költők elemzésével, de Radnóti értelmezésére is kiható módon, az eddig felsorolt szerzők tanulmányain kívül elsősorban Illés László, Pándi Pál és Szabolcsi Miklós kutatásai tettek legtöbbet. Legfontosabb idevágó írásaik: Illés László, A magyar szocialista irodalom történeti és elvi kérdései (Az elvek és utak című kötetben, Budapest, 1965. Magvető Könyvkiadó). Ugyanez a szerző Józanság cs szenvedély című (Budapest, 1966. Magvető) kötetében. — A magyar és német szocialista irodalom kapcsolatai, idézett Józanság és szenvedély című kötetben. — A magyar proletárirodalom hagyományairól. Kortárs, 1959. 8. sz. Ugyanez: Józanság és szenvedély című kötetben. Pándi Pál 1958-tól egy kötetté összeállt tanulmányt adott közre, azóta fogalommá vált címen: Elsüllyedt irodalom? (Budapest, 1963. Szépirodalmi Könyvkiadó). A korábban napilapban, folyóiratban megjelent, a jelzett kötetben közreadott tanulmányok a következők: Elsüllyedt irodalom? (Népszabadság, 1958. június 1.) Lukács László (Kortárs, 1959. február.) — Nézetek és nézeteltérések (Kortárs, 1961. február —április) — Zsigmond Ede (Kortárs, i960, október) Salamon EmS (e kötetben jelent meg először). Szabolcsi Miklós József Attila-monográfiájának első kötete (Fiatal életek indulója, Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó) mellett, József Attiláról készült más tanulmányai: József Attila. — Egy válogatás elé. (1958). — József Attila, Derkovits Gyula, Bartók Béla. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958. 4. sz.) — „Falu”. Vers és Politika, Valóság, 1947. december. — „Nemzett József Áron . . .” József Attila apjának élete és halála. (Népszabadság, 1957. december 24.) — Apró adatok József Attila-versekhez, Irodalomtörténet, 1947. 1—2. sz. és 1955. 2. sz. A felsorolt József Attila-tanulmányok mind olvashatók a szerző: Költészet és korszerűség (Budapest, 1959. Magvető Könyvkiadó) című gyűjteményében. — Szabolcsi egyéb, számunkra is tanulsággal járó cikkei, tanulmányai: Magyar irodalom a két világháború közt (a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1963. XX. kötet.) — A magyar szocialista irodalom fejlődésének problémái, Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 2. sz. — A 100%-ról. Bevezetés Tamás Aladár A 100% című kötete (Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó) előtt. — József Attila és a világirodalom, Nagyvilág, 1962. 12. sz. Az utóbbi négy tanulmány olvasható a szerző: Elődök és kortársak (Budapest, 1964. Szépirodalmi Könyvkiadó) című gyűjteményében. Révai Józsefnek a szövegben felvázolt koncepciója a két világháború közti magyar irodalomra vonatkozóan röviden már benne foglaltatott Marxizmus, népiesség, magyarság című művében. Radnóti indulása című részhez: Radnóti Pogány köszöntő című verskötetéről Bálint György bírálata a Nyugat, 1930. I. kötet 888. lapján olvasható. Ugyanez: B. Gy. A torony őr visszapillant (Budapest 1961. Magvető Könyvkiadó) című gyűjteményében, II. kötet 44 —46. — Értékelőén írt Radnóti első verskötetéről mások között: Lakatos Péter Pál, Kortárs, 1930. 4. sz. — Tuba Károly, Népszava, 1930. 148. sz. — Juhász Géza, Debreceni Szemle, 1932. 7. sz. Reichenbergben Radnóti Miklóst meggyőződésem szerint nemcsak politikai, hanem baloldali irodalmi hatások is érték. Aligha képzelhető el enélkül az a formai változás, ami az akkor baloldalinak tekintett szabadvershez elvezette. Itt szakított a kötött formákkal, s ettől kezdve vált költészetében nem is rövid időre uralkodóvá a szabadvers. Sós Endre írja: „Magától a költőtől tudom, hogy néhány cikket írt 415