Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek
lexikalizálódott. További szemantikai kötöttsége, hogy tárgyi kiegészítésének szűk jelentésköre van (tettes, bűnöző, tolvaj, betörő). József Attila — hatásosan — ennek a jelentéskörnek szöges ellentétét teszi meg tárgynak, az Istent: minden dolgában tetten értem. S tudom is, miért szeret engem — 20 tetten értem az én szívemben. Isten, 1924. ÖM. I. 201. Mit hangsúlyoz ez a megoldás? Azt, hogy ez a hatalom, ez az erő (tartalmáról 1. előbb) mennyire titkon, rejtve működik, s milyen döbbenetét kelt a lelepleződése. Tulajdonképpen képszerű is ez a fordulat, de benne van a várt és megvalósult tárgy jelentése közti ellentét magas feszültsége is. A kötött szókapcsolat egy-egy alárendelt tagjának módosítása felélesztheti egy másik tag lappangó poliszémiáját. ,,A világ kifordult a [négy] sarkából” — így a szólás. Déry Melankólia című verse így kezdődik: „A szoba kifordult a sarkából. A falak ráncosak. A padló vízből van. A lámpafény elmerül. (...) Minden szótfolyik. . ” — A sarkából a szoba befolyására ’zugából, szögletéből’ jelentésűvé válik. Az egész szókapcsolat tényezője a többi versmondatból is áradó bizonytalanságérzésnek. Per definitionem kötöttek a szállóigék. Ha a költő ezeket módosítja, ha például megváltoztatja igéjük valamely bővítményét, akkor mintegy vitába száll a szállóige igazságával. Szállóige a közismert református egyházi ének első sora: „Tebenned bíztunk eleitől fogva” (XG. zsoltár).1 József Attila így felesel, így viaskodik vele a Kész a leltár (1936. ÖM. II. 186) indításában: ,,Magamban bíztam eleitől fogva — A nagyobb mértékű módosítástól a szólásra való halvány utalásig számos átmenetet találni. Két példa József Attila Vigaszé.ból (1933. Uo. 97): 7 7 L.: Békés István: Napjaink szállóigéi. Bp. 1968. 463. 135