Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)

III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek

ségeknek, ráknak (1. rákfene) az elnevezésére szolgált.15 Alighanem ilyen értelemben használja Berzsenyi is fent idézett Kazinczy-versében. A szitok eredeti ’tépjen szét, faljon föl a vadállat!’ jelentése is összeszövődött később azzal az elátkozó ráolvasással, hogy ’rágjon szét a rák, a fekély!’ (Gondoljunk a rosse&-bel, franc-cal összekapcsolt szitkokra!) 5.3. József Attila fené-inek jelentése. — Láttuk: a Bosz­­szúságban a népszerű szitok egy közismert változata. A Magyar Alföldben (1928. ÖM. I. 344): Ó, kik nőttök felhőt leveledzvén, bodzás kis fenék — 15 nézzétek, ím, országúton, némán vándorolnak ki a jegenyék! Ezeknek a „bodzás kis fenék”-nek az értelme egyik eddig emlegetettél sem azonos. A megvető elnevezésben nyilván a fityfenék rövidítését láthatjuk: ’teljesen értéktelen, haszontalan lények’, ’kis görcsök’. Ez utóbbi értelmezés rokonságot mutat a ’betegség, baj’ jelentéssel. A betegsé­gek neve lelki nyavalyák megjelölésére is szolgálhat: Szopós isten pelenka-lenben — fenék szültek meg a szivemben: 15 kölyökséged örökidőnyi, de végül is föl kell már nőni! Mindig jótanácsot sziszegnek . . . 1926. I. m. 275. A Nemzett József Áron című vers fené-inek tulajdonkép­pen nem a jelentését nehéz meghatározni: ezt titkon már meg is tettük. József Attila anyja rákban halt meg: a vers nyilván ebben a jelentésben használja a szót. A rák daga­natai, életet szipolyozó csápjai ették meg Pőcze Borbála testét. De az, hogy a szó lírai alkotásban áll, eleve elszige­teli az életrajzi szituációtól, s így lehetővé teszi a szinek-16 L. előbb, továbbá SzamSz., SzegSz., MTSz. stb. 143

Next