Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája - Irodalomtörténeti füzetek 85. (Budapest, 1974)
III. A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek
Találunk fordított irányú változást tárgyatlanulást is. A tárgyas eszik ige a be- igekötővel a köznyelvben intranzitívvá válik, a tárgyat a részleges tárgy értékű elatívuszi (-hói, -bői) bővítmény pótolhatja: beeszik vmíből ’bőségesen eszik, sokat eszik, jóllakik valamiből’. József Attila egy igénytelen családi rigmusában elatívusz helyett továbbra is tárggyal bővít: Egyedetek, begyedetek, sok spenótot beegyetek. (A Royalban muzsika . . .) ÖM. II. 357. 3. A pregnáns alakok feszültsége, kifejező értéke. — Ez a feszültség két egymással szoros kapcsolatban álló, de nem azonosítható tényező eredője. Az egyik: mennyire töri át az új alak a nyelvi norma korlátáit. A másik: milyen távolság van a ráértett és a jelentésfölvevő ige közt. A súlyosabb ez az utóbbi tényező. Egy példát! Míg itt hadart s hazudott az óra, te fölbámészkodtál egy dobogóra . . . József Attila: Elmaradt ölelés miatt. 1936. ÖM. II. 187. A fölbámészkodik ige nincs benn az ÉrtSz.-ban, mégsincs különösebb tömörítő és kifejező hatása, illetve feszültsége: a bámészkodik és a ráértett fölnéz, föltekint jelentése túlságosan közel áll egymáshoz. Ugyanígy: az ÉrtSz. ráámul igét sem ismer, de az ámul és a rábámul is közel áll: „Csukló, idegen jajra ámult rá a reggel” (Kassák: Most mi vagyunk ÖV. I. 16). A felordít igének viszont — tárgyatlan mozzanatos-kezdő jelentésén kívül — két tárgyas jelentése is van (ÉrtSz.). Az itt számításba jöhető: ’ordítva felfelé mond, kiált valamit, illetve ordítva felkiabál valahova’. De ha maga az ige társadalmilag létezik is, a fenti fölbámészkodtál-nál lényegesen nagyobb a feszültsége Kassák 0 X O-jában (1920. ÖV. I. 133): 171