Waldapfel József - Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Versek, 1922-1928 - József Attila összes művei 1. (Budapest, 1955)
1928
Korunk (К) A Toll (Т) Szép Szó (SzSz) A többi rövidítés az egyes jegyzetek bevezetéséből érthető. C) A költő sajátkezű kéziratai és gépiratai; kézirat és gépirat közt elsősorban a rövidség és hosszúság jelölése szempontjából kell különbséget tenni, ezenkívül a fennmaradt gépiratokról nem minden esetben állapítható meg — még a saját gyöngybetűs írógépével írottakról sem — hogy a költő maga készítette-e, vagy későbbi másolattal van-e dolgunk. A kéziratok és gépiratok jelenleg legnagyobb részben a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeumban, kisebb részben a Makói Múzeumban, az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók, vagy magánosok tulajdonában vannak. A jegyzetek a költő minden sajátkezű kéziratát к betűvel, minden gépírásos szöveget g betűvel jelölnek, ugyanazon vers több kéziratát és gépiratát pedig számmal különböztetik meg egymástól (кг k2 gx g2). Ahol a lelőhelyet külön nem jelöljük, a Petőfi Múzeumban találhatók. D) Lappangó kézirat, vagy ismeretlen nyomtatott forrás nyomán másoktól (József Jolán, Radnóti Miklós, Vágó Márta) készített másolatok. E) A költő halála után napilapokban és folyóiratokban, Németh Andor és Bálint György gyűjteményes kiadásában és a József Attiláról szóló művekben, elsősorban József Jolán és Galamb Ödön könyveiben és ez utóbbi (Makói Évek) Radnóti Miklós, Paku Imre és Szabolcsi Gábor segítségével gyűjtött függelékében (R) közzétett szövegek. Az egyes kötetekről és az eddigi gyűjteményes kiadásokról а II. kötet végén közölt összeállítás tájékoztat. A verseket, amennyire megállapítható volt, időrendben, azon a helyen közöljük, ahová első megformálásuk vagy első megjelenésük időpontja szerint tartoznak. Olyan esetekben, amikor a vers első megformálásától a végleges változatig mondanivalójában is teljesen átalakult, a korábbi változatot is közöljük, legfejlettebb tonnájában, de első megalkotása időrendjében, a véglegeset is az átdolgozás időpontjának megfelelő helyen. A versek időrendjének megállapításában a következő bizonyítékokra támaszkodtunk : 1. A versek jelentékeny részének kézirati keltezése. Meg kell jegyeznünk, hogy a keltezés nem mindig a vers írásának, néha csak a valakinek átadott kéziratos példány leírásának napját jelzi, s így az is előfordul, hogy egyazon versnek több napról keltezett kéziratai maradtak. 2. Az első megjelenés dátuma, illetőleg a verset közlő kötet lezárásának időpontja. 3. Levelek, amelyekhez a költő versét mellékelte, vagy amelyekben utal rá. 4. Kortársak emlékezése. 5. Életrajzi vonatkozások. 6. Tematikai, stiláris és formai vonások. * A szöveg megállapításánál az alábbi elvek szerint jártunk el: a költő életében megjelent műveket általában úgy adtuk, ahogy a költő közreműködésével megjelent (tehát nem korábban megjelent szövegről változat359