Waldapfel József: Szocialista kultúra és irodalmi örökség. Tanulmányok, glosszák, kritikák (Budapest, 1961)
Kis írások József Attiláról
KIS ÍRÁSOK JÓZSEF ATTILÁRÓL 7. Versei akadémiai kiadásának megjelenése alkalmából* Háromévi gyűjtőmunka eredményeképpen készült el József Attila összes művei első tudományos teljes kiadásának a verseket magába foglaló két kötete. A gyűjtést a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének József Attila-munkaközössége végezte. A kiadás körül a legfőbb érdem a lelkes fiataloké, akik ezen a munkán át még jobban megismerték és megszerették a költőt s ugyanakkor a maguk gyűjtötte anyagon tanulták a filológiai munka módszereit. Az új kiadás töredékeken és rögtönzés-szerű apróságokon kívül 80-nál több olyan verset közöl, amely minden eddigi kiadásból hiányzott, köztük több remekművet vagy a költő fejlődésében fontos állomást jelölő alkotást. A verseket a kiadás, amennyire ezt megállapítani sikerült, első megformálásuk időrendjében teszi közzé, de a költőtől véglegesnek szánt szöveggel. Ahol a költő életében megjelent utolsó közlés nyilvánvalóan a politikai nyomás miatt tompította a gondolat és kifejezés forradalmiságát, visszatér az osztályharcos mondanivalót legélesebben kifejező változathoz. Nagyon jellemző, hogyan változtatták meg már egy korai versében, amely a kapitalista világ gonoszságával állítja szembe a szocialista jövőt, az eszmei mondanivalót * Megjelent a Csillag 1952. decemberi számában. Ugyanaz a szám közölte a költő halálának 15. évfordulója alkalmából a következő verseket: 1. Aratásban. 2. A gép elkapta. 3. Arany kalásztól. 4. Ad sidera. 5. Elköszöntö szelíd szavak. 6. Április 11. 7. Nagy városokról beszélt a messzi vándor. 8. A távol új és új egeket szór. 9. Borostyánkőbe én be nem fagyok. 282