Zsilka Tibor: Stilisztika és statisztika (Budapest, 1974)
Mérések a szöveg fonetikai, ritmikai és morfológiai szintjén
Tóth Árpád után József Attila költészetét vizsgáljuk meg. A vokálisok és a kon szonánsok eloszlását illetően ilyen eredményeket kaptunk: V, , К H H, ., . R /р/ /р/ 0 1/h/ A Dunánál 0,405 0,595 1,0000 0,9738 0,0262 Óda 0,407 0,593 1,0000 0,9749 0,0251 Hazám 0,400 0,600 1,0000 0,9710 0,0290 Külvárosi éj 0,408_______0,591______1,0000 0,9754______0,0246 Mint magából a táblázatból is kitűnik, a legrendezettebb, ritmikailag legredundánsabb a Hazám c. költemény. így a számadatok megerősítik azt, amit empirikusan is tapasztalhatunk: hogy ti. e költemény ritmusának előremeghatározottsága a legnyilvánvalóbb. S az sem puszta véletlen, hogy utána A Dunánál c. költemény következik, hiszen e vers egyes sorai szintén szabályosan váltakoznak, a rímképletük is szabályos. A négy költemény közül erre a kettőre illik legjobban az a megállapítás, hogy a versek szövege - V. A Zareckij terminusával élve - monoton ritmikus sorokból áll /37 /. Köztudomású, hogy József Attila költészete а XX. századi társadalmi valóság ellentmondásait tükrözi. Ennek folytán nála a kakofonikus hangzásnak a szövege funkcionálisan megalapozott tulajdonságai közé kellene tartoznia. így a költemények hangsprektrumának a vizsgálata külön is felkeltheti érdeklődésünket. A hangzőtípusok eloszlási arányát az egyes költeményekben a következő paraméterek jellemzik: Vp Vv Vr Vh Kz Kn A Dunánál 52,11 47,89 74,37 25,63 63,68 36,32 Óda 56,18 43,82 77,49 22,52 63,67 36,33 Hazám 51,43 48,57 75,90 24,09 61,88 38,12 Külvárosi éj 47,05 52,95 72,35 27,64 61,07 38,93 Az Óda c. költemény kivételével a hátul képzett magánhangzók magas frekvenciáját tapasztalhatjuk József Attila verseiben. Ha az eredményeket Fónagy Iván elmélete /38/ alapján magyaráznánk, a számadatokat a versek komorságával, nehéz hangulatával lehetne összefüggésbe hozni. Méltán merülhet fel azonban a kérdés: vajon az Óda vidám, kellemes hangzású költemény-e? A hosszú és a rövid magánhangzók megterheltségének vizsgálatában nagyobb kilengéseket lehet észlelni, ami abból adódik, hogy a minta alsó és felső határértéke közötti különbség igen jelentős - százalékban 5,14. Mindkét esetben a legkedvezőtlenebbek a Külvárosi éj c. költeményből nyert eredmények. A költeményben a sötét színezetű,hátul képzett magánhangzók mintha hangtani szinten is tükröznék a vers hangulatát, a külváros nyomott légkörét. A hosszú magánhangzók - különösen a hátul képzettek - a mássalhangzótorlődásokkal egyetemben meg kakofonikussá teszik a költeményt. A kakofónia természe50