Zsilka Tibor: Stilisztika és statisztika (Budapest, 1974)
Mérések a szöveg fonetikai, ritmikai és morfológiai szintjén
Az átlag Az új isten c. költeményben a legmagasabb, ebben a versben a többi három vershez képest a versmérték bizonyos fellazítását tapasztaljuk. Egy költemény kivételével Tóth Árpádnál a szőhosszúság átlaga két szótag körül mozog. Az entrópia és a redundancia értékei azt mutatják, hogy e tekintetben az egyes költeményekben nehéz valamilyen szabályszerűséget felfedezni. Csupán azt lehet megállapítani, hogy a hosszabb strófájú költeményekben a maximális entrópia növekszik, a relatív pedig csökken. A reális és a relatív entrópia az Álarcosán c. költeményben a legmagasabb. A relatív entrópia növekedése következtében a költemény redundanciája jócskán lecsökken, A redundancia-érték a legmagasabb az Esti sugárkoszorú c. költeményben, amely éppen ritmikai szervezettségével, pontos szótageloszlásával tűnik ki, s a versmérték ritmikai alkalmazása is eléggé következetes benne. József Attila költeményeiben az 1, 2, 3.. .n szótagből álló szavak és szóalakok eloszlása ilyen: 1________2________3________4________5_______6_ A Dunánál 41,1 36,1 18,2 3,7 0,8 Óda 34,9 34,5 21,3 6,4 2,8 0,2 Hazám 38,2 31,3 21,4 6,4 2,4 0,2 Külvárosi éj 36,6 34,0 23,9 3,7 0,2 — Megfigyelhető, hogy a szabad versben (Óda, Külvárosi éj) az egy szótagú szavak frekvenciája csökken, ugyanakkor a pontos strófa- és ritmusszerkezet az egy szótagú szavak frekvenciájának emelkedését vonja maga után. A szavak szótagszám szerinti megoszlása a Hazám és az Óda c. költeményekben a legváltozatosabb, ámde az Óda eloszlása egyenletesebb, a kilengések kisebbek benne. Mármost érdemes a számtani középértékről, entrópiáról és redundanciáról kapott számadatokat némileg összefüggésbe hozni a fentebbi eredményekkel: i H0 H h R A Dunánál 1,87 2,3219 1,7370 0,7481 0,2519 Óda 2,08 2,5908 1,9509 0,7530 0,2470 Hazám 2,04 2,5908 1,9318 0,7456 0,2544 Külvárosi éj 2,00 2,3219 1,7473 0,7525 0,2475 József Attila költeményeiben a szóhosszúság eléri a magyar prózáról kapott átlagértéket /42/, ez alól csak A Dunánál c. költemény kivétel. A redundancia a legmagasabb a Hazám és A Dunánál c. költeményekben, ami korrespondeál e költemények pontos strófa- és ritmusszerkezetével. Természetesen a redundancia növekedésével egyetemben csökken a relatív entrópia. Egészében véve ellenben azt tapasztaljuk, hogy József Attila négy költeményének matematikai értékei kiegyenlítettek. 61