Alszeghy Zsoltné - Lóránt István - Varga Imre: Magyarországi latin nyelvű protestáns iskoladrámák a XVII–XVIII. századból (Budapest, 2005)
II. Adumbrationes - programok
FURIAE OTHOMANICAE: Mathias Bogár, Stephanus Sculteti. Georgius Schimko, Sigismundus Töki. NOBILES MATRONAE. Iohan: Benedek, Paul: Áldási, Iohan: Friderich. Georgius et Martinus Saler, - NEUTRALES PATRIAE CIVES, iso NOBILITAS ARMATA: Nob. Emericus Missovitz, Nob. Jacobus Engelmayer, Nob. Iohan. Láni, Iohan. Ábraham, Josephus Méz, Georg Szerecsény, Christianus Hirsch, Gab: Marichius, Michael Kruss, Ladislaus Kiszel, Daniel Czekus, Iohannes Hullik, Georgius Kardos, Iohannes Mitsko, Paulus Losi.” A MŰ ADATAI A Fata Ungariae (Lőcse, 1705. RMKII. 2230.) latin nyelvű nyomtatott program magyar prológust említ. Hat actusnak (4, 2, 3, 5, 6, 4 jelenet) rövid tartalmi ismertetése után közli a latin iskoladráma szereplőinek a nevét (89 személy). SZERZŐ A szerző, színre vivő Missovitz Mihály ősei valószínűleg Horvátországból menekültek a Liptó megyei Szmrecsánba. Születési évét nem ismerjük. Mostohaapja Szmrecsánban katolikus tanító volt, aki a rozsnyói jezsuiták iskolájába küldte tanulni. Mikor Thököly Imre idején, 1670 végén a Rozsnyóról elűzött evangélikus egyházat, az evangélikusokat 1682-ben újra visszahelyezték jogaikba, Braxatoris (Bánóczi) János evangélikus rektor keze alatt folytatta tanulmányait. 1687-ben újra megszűnt Rozsnyón az evangélikus iskola, Missovitz Braxatorisszal Ráhóra ment. Losoncon fejezte be iskoláit. A következő években evangélikus, református főúri, nemesi családoknál tanítóskodott. Majd rektorként működött a trencséni evangélikus iksolában, 1700-1703 közt Osgyánban, majd Besztercebányán és Selmecbányán. 1705-től a rozsnyói közös német-magyar evangélikus iskola tanára volt haláláig (1710). (Vö. Ján GALLO: Dejiny strednych sköl v Gemeri do polovice 19. storoéia. Martin, 1977. 135-136.) Egyéb pedagógiai, irodalmi ténykedésén kívül öt iskoladrámát szerzett. 1700-ban Osgyánban játszották a Scelum emortuum címűt. A Rákóczi-szabadságharc alatt Rozsnyón négy darabot adatott elő: Fata Ungariae (1705), Europa comicotragica (1706), Palladium sacrum (1707), Cyrus (1708). Valamennyi rozsnyói előadásnak volt aktualitása, a drámák a kuruc szabadságmozgalom eszméjét szolgálták. FORRÁS A nyomtatvány élén álló periocha Bonfini Rerum Ungaricarum Decades X. könyvére hivatkozik forrásként. A X. könyv azonban legfeljebb az ötödik actus utolsó jelenetéhez és a hatodik felvonáshoz fogható fel távoli forrásként. Ami a dráma többi részében történeti tényként kezelhető, az a III. Decas VII-IX. könyvében olvasható. A dráma az események hosszú sorát viszi színpadra. Azzal indul, hogy Hunyadi János lemond kormányzói tisztjéről (1453). Tanúi vagyunk halálának, temetésének (1456), Ciliéi Ulrik fondorkodása következményeként az ő Nándorfehérváron történt megölésének (1457). Az IV. actus a Hunyadi-fiak sorsát mutatja be. A következő pedig V. Lászlóét, akit Podebragyius megmérgez. Még ebben a felvonásban ajánlja fel az új cseh király szövetségét és leánya kezét Mátyásnak, akiért jön a magyarok követsége a váltságdíjjal. Az utolsó actusban Mátyás az országba érkezik, de csak a korona visszaszerzése után kíván királyi címet viselni. Toldi vezeti a katonaságot; a győzelem után a III. Frigyessel történt békekötéssel, az ezt szentesítő országgyűléssel ér véget a darab. 698