Bárdi Nándor - Tóth Ágnes (szerk.): Önazonosság és tagoltság. Elemzések a kulturális megosztottságról (Budapest, 2013)
Tóth Ágnes – Vékás János: Az identitás természete
12 TÓTH ÁGNES-VÉKÁS JÁNOS hanem egy olyan kérdés, ami még ennél is összetettebb: az egyén önmagáról alkotott képe. Tehát az, hogy mivel tartja magát azonosnak vagy legalábbis hasonlatosnak, és mitől tartja magát különbözőnek. „Csak másban moshatod meg arcodat” - mondja József Attila, és ez a verssor1 rendkívül szemléletesen fejezi ki az identitással kapcsolatos mondandónkat. Az ember csak akkor tudja magát meghatározni, ha összehasonlítja a környezetével. Ezért mondjuk, hogy identitáson az egyénnek a (társadalmi) környezetével kialakított interaktív viszony tudati tükröződését értjük. Megosztott lojalitás E viszony során az egyén különböző csoportokkal szemben fogalmazza meg elhatárolódását és azonosulását. Nő vagy férfi, gyerek vagy felnőtt, cingár vagy termetes, és ezek a legegyszerűbben klasszifikálható jellemzők. Magatartását, érdekeit, szemléletét meghatározza képzettsége, foglalkozása, a munkahelyi viszonyok. Még összetettebb összefüggésrendszer a család, a származás, a gyerekkorban elsajátított kulturális minták hatása. Ezért mondjuk, hogy minden személy esetében megoszlik a lojalitás, s a megoszlás mértéke és módja dinamikusan változik. A prioritások A csoportkötődések sokféleségében a személy érdekei sokszor ellentétbe kerülnek. Szemléltetésül elég a leghétköznapibb példát említeni a termelő és a fogyasztó érdekellentétéről, de ennél a személyre nézve sokkal súlyosabb identitáskonfliktussal jár a családi, társadalmi, nemzeti, szakmai és erkölcsi szempontok szembenállása. Ilyenkor az egyénnek kell döntenie a csoportkötődések prioritásáról, s a döntési lehetőségeket jelentős mértékben meghatározza a társadalom szerkezete. A magyarországi társadalom - a globális arányokat és hosszabb időtávot tekintve - nem polarizálódik, hanem sokszínűsödik. Ez azt jelenti, hogy több alrendszer bontakozik ki, az emberek különböző jellemzők alapján tartoznak különböző csoportokhoz, mint amilyen az állampolgárság, a nemzeti-etnikai kötődés, a vallási tagolódás, a gazdasági, politikai, kulturális, oktatási szféra pluralizálódása. Ezek az alrendszerek azonban nem különülnek el egymástól mereven, hanem kisebbnagyobb mértékben átfedik egymást. Ez az állapot egy társadalmi-történelmi folyamat során alakult így. A nem- 1 1 „Friss záporokkal szivárogj a földbe - / Hiába fürösztöd önmagadban, / Csak másban moshatod meg arcodat. / Légy egy fűszálon a pici él / S nagyobb leszel a világ tengelyénél.” József Attila 1924 első felében írta Nem én kiáltok című versét, amely teljes egészében is megérdemelne egy alapos elemzést az identitás vonatkozásában.