Basch Lóránt: A Baumgarten Alapítvány történetéből. Tanulmányok, cikkek - Babits kiskönyvtár 2. (Budapest, 2004)
Egy literáris pör története
71 mindig nem látott teljesen tisztázottnak”, fenntartani látszik. Álláspontját a következőkben összegezhetem: Babits József Attila A Toliban megjelent kritikájáért megharagudott, „őt kizárta a Baumgarten-díjból, távoltartotta a Nyugattól, és jelentős része volt a fiatal költő teljes elszigetelődésében és az irányadó irodalmi körök lebecsülésében". (E kiemelések, valamint az összes idézetekben a kiemelések tőlem valók. B. L.) Ez a Babitsot elfogultságban és személyi bosszúérzésben elmarasztaló Ítélet, tényként ment át az irodalomtörténetbe1, és e tudományszak művelőinek tudatába s a köztudatba is. A kérdés tanulmányozói közül egyesek még tovább mentek, és Babitsnak József Attila esetében tanúsított magatartásából elítélő következtetést vontak az egész proletárköltészetnek szóló, azt elutasító állásfoglalására. Legújabban is még, a József Attila prózai műveinek kritikai kiadásához fűzött tárgyilagos magyarázat szerzője, Szabolcsi Miklós is, bár óvatosabb fogalmazással, lényegében az addig uralkodó felfogást teszi magáévá. Kétségtelennek mondja az okozati összefüggést József Attila támadása és Babitsnak és a Nyugat egész körének vele szemben tanúsított rossz szándékú magatartása között. A támadásban látja okát annak, hogy a Nyugat a későbbi években (nyilván Babits szerkesztése idején) e költőnek csak kevés versét közölte (a pamflet óta négyet, de Osvát idejében hat év alatt is csak kilencet). Konklúziója az, hogy Babits a Toll-cikk miatt helyezte A kérdés bibliográfiájából tekintettel voltam a következő művekre: József Jolán: József Attila élete 1. kiad.; Német Andor: József Attila c. könyve és József Attila és kora c. tanulmánya, a Csillag 1948. évfolyamában; Bányai László: Négyszemközt József Attilával (1942) és az Akadémiai Krit. Kiadás III. kötetében Szabolcsi Miklós magyarázata és az ott felsorolt kéziratos emlékezések; Fövény Lászlóné: József Attila c. könyve (1951); Komlós Aladár már idézett tanulmánya; Szalai Sándor részlettanulmányai az Eötvös Loránd Tud. Egyetem 1952-53. és 1953-54. Évkönyveiben; Czibor János tankönyve Magyar könyv a középiskolások számára (IV. oszt.) 1949; Horváth Márton tanulmánya a Lobogónk Petőfi! c. könyvében 1949, és a folyóiratokban talált vonatkozásokra. Ehelyütt hívom fel a figyelmet, hogy tárgyunkra költői megnyilatkozásokban is történtek utalások, Képes Géza József Attilához c. versében (Nagyvilág, 1947. 13. sz.) és másutt.