Bibó István: Visszaemlékezések - Bibó István munkái 12. Centenáriumi sorozat (Budapest, 2012)
Levél Borbándi Gyulához
folyóiratot. A többi urbánus mind polgári, részben nagypolgári környezetből származott. Hozzá kell tennünk, hogy a népiek parasztkultusza már önmagában irritáló és gyanús volt az urbánusok számára, akik túlnyomó részben német vagy zsidó eredetű családokból származtak, és minden parasztkultusz mögött, sokszor teljesen alaptalanul, a nemzetből való kirekesztetésüket gyanították. Tulajdonképpen ez volt a tartalma és a lényege, ennél több nemigen lehetett a nacionalizmus vádjának, ami annál inkább irreális a népi mozgalom tagjaival szemben, mert a két háború közötti magyar nacionalizmus centrális jelenségétől, az irredenta agitációtól teljesen és tudatosan távol tartották magukat. Hozzá kell tennem, hogy a népiek egészükben az ország és a nemzet életbe vágó problémáit sokkal reálisabban és sokkal behatóbban érzékelték, mint az urbánusok, akik között voltak politikailag erősen elkötelezett és teljesen érdektelen személyek, de az egész paraszti világtól teljességgel távol álltak, amit viszont ellenkező irányban a népiekről egyáltalán nem lehet elmondani a városi világgal szemben. Mindez természetesen nem vonatkozik József Attilára, akinek az urbánusokhoz való kapcsolódását előbb már igyekeztünk megmagyarázni. A 104. oldal hatodik sorában azt mondani a két világháború közti magyar ellenforradalmi rendszerről, hogy az sok antidemokratikus vonással rendelkezett, nagyon kevés. Nyugodtan mondhatjuk, hogy alapjaiban nem volt demokratikus. A könyvben másutt is előfordul az, hogy a parlamentarizmus bizonyos fokú meglétét egyben bizonyos fokú demokrácia tünetének jelzi. Ez így fogalmilag nem precíz, mert a parlamentarizmus nem szükségképpen demokratikus, lehet arisztokratikus vagy oligarchikus is. Hogy egy parlamentarizmus jobb, mint egy diktatúra, az áll, de nem jelent önmagában egy mérsékeltebb 1936-ban alapított szépirodalmi folyóirat. Fejtő Ferenc, Ignotus Pál és József Attila szerkesztették, s a Cserépfalvi kiadó adta ki. József Attila halála után szerkesztőbizottság, majd Gáspár Zoltán (1910-1945) vette át a lap irányítását. 358