Bollók János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében (Budapest, 2003)
Nunquam futtilibus excanduit ignibus aether
üstököshöz intézett könyörgését azzal az általános kéréssel kezdi, hogy lett légyen az üstökös bármelyik jótékony bolygóval, akár Iuppiterrel, akár Vénusszal azonos - mást fel sem mer tételezni róla -, minthogy gyorsan mozog, minél előbb igyekezzék kedvező fényszögbe kerülni a két kártékony planétával, hogy csökkentse, esetleg ellenkezőjére fordítsa hatásukat. Az egész könyörgés az asztrológia két fontos tételére: a bolygók alapminőségéről és a fényszögekről szóló tanításra épül; a konkrét kérések pedig egytől egyig - a jégeső elhárításától kezdve a halak megóvásáig - ellenkező előjellel Ptolemaios példatárából valók. Mondhatnánk: tömény asztrológia. Csakhogy éppen a fohász első két sora bizonyítja, hogy a pogány imának, mint ahogy az egész költeménynek is, az asztrológia csak kerete, gondolatilag azonban semmi köze sincs hozzá. Asztrológus csak mosolygott volna a kérésen, hogy pelle procul, quicquid fata sinistra parant, jól tudva, hogy ez lehetetlen: a csillagistenek a végzetnek nem urai, hanem akaratának végrehajtói. Abból a szempontból sem fűzi sok szál a költeményt az üstökös benne leírt észlelési napjának valós konstellációjához, hogy azok a csapások, melyeknek Janus elhárítását kéri a bolygóvá előléptetett üstökösről, jóformán fele-fele arányban oszlanak meg a két kártékony planéta között: a levegő megromlásáért, fertőzötté válásáért (34), a háborúkért (39-40), a belső lázadásokért és az uralkodó haragjáért (41-42), a termést tönkretevő, kiégető hőségért és szárazságért (25) a Mars felelős; míg a Saturnus okozza a szeleket, a túlzott esőzéseket (25-26), a jégverést (27), a tengeri viharokat (29-30), a föld terméketlenségét (33) és a halak pusztulását (34). Ha valaki visszakeresi az 1462. évi efemeridaadatokból az üstökös észlelési napjának bolygóhelyzeteit, kiderül, hogy valójában csak a regresszióban levő, saját házában tartózkodó Saturnus volt félni valóan erős asztrológiai helyzetben, a casus-кпак jegyében található Mars semmiféle veszéllyel nem fenyegetett: Janusnak tehát egyedül a Saturnustól kellett volna tartania,46 ha az asztrológiát valóban komolyan vette volna. De a jelek szerint nem vette komolyan - legalábbis ekkor még nem. Komolyan vette viszont 1456-nak, a nándorfehérvári csatának az emlékét, és az üstökös látványa ennek véres mementóját, s ami ezzel összefügg, országának és népének állandó veszélyeztetettségét juttatta eszébe. Mert üstökös - méghozzá a legnagyobb azok közül, amelyeket ismerünk - a nándorfehérvári csata előtt is feltűnt az égen, és ijesztő látványával akkor nemcsak a pápai udvart ejtette rémületbe, hanem az egész keresztény világot is.47 Ez az emlék 46 TUCKERMAN, 748-749. 47 Véron-Ribes, 82-87. 82